SEGÍTENÉTEK? Találtam valamit - amit senki ne próbáljon ki. Érdemes végigolvasni a kutyásoknak! Hihetetlen – véletlen - etológiai kísérlet.

Jó szakember Szinák János, de ezt (számomra) elég „hülyén” fogalmazta meg, valahogy nem jött át egy vagy néhány pillanata az itt működésbe lépő folyamatnak. :(

Előzetesen köszönöm a fáradságot mindenkinek, aki megbirkózik a szöveggel!

És annál is hálásabb vagyok azoknak, akik megpróbálják kibogozni, és leírni érthetően a dolgot, úgy, hogy a lényeg és a hozzá tartozó részletek ne vesszenek el.

A KÉRDÉSEM: TULAJDONKÉPPEN MI IS TÖRTÉNT? ÉS FŐKÉPP HOGYAN, MIÉRT?

Idézet, Dr. Szinák János: Őse a farkas – a kutya igazi arca c. könyvéből:

A kutya / Érzékelés / Látás

„A kutyánál – kísérlet során – kialakítottak a látási ingeren alapuló feltételes reflexet, azaz vászonra egy kört vetítettek, s nyomban utána táplálékot adtak. Kis idő után létrejött a feltételes reflex, és a kör látására a kutya nyálelválasztása megindult. Ezek után kidolgoztak egy másik feltételes reflexet is: a kutya szeme elé nem kört, hanem ellipszist vetítettek, de ezt nem kísérte táplálék adása.

A következőképpen folytatták tovább a kísérletet: váltogatva vetítették a kört, ami a kellemes inger, a táplálék jelzése, és az ellipszist, ami nem jelezte a táplálékot. Csakhogy nem az eredeti ellipszist vetítették, hanem olyant, amelyik egyre jobban megközelítette a kör alakját. Elkövetkezett az a pillanat, amikor az ellipszis annyira elérte a kör formáját, hogy a kutya már nem volt képes megkülönböztetni a körtől. És ekkor egyes kutyákon különösen érdekes reakció alakult ki: eltűntek a feltételes reflexek! Nem jelent meg sem a körre a pozitív, sem az ellipszis vetítésére a negatív reakció. Sőt! Kialudtak más, már előbb kialakított feltételes reflexek is, néha mindegyik. A kutyák viselkedése teljesen megváltozott: volt olyan egyed, amelyik agresszívvé vált, megtámadta többi társát – akikkel előtte a legjobb barátságban volt -, sőt, a saját gazdáját is; előfordult olyan is, amely félelmében szűkölt. Ez a meglehetősen furcsa állapot nemcsak a kísérlet idejére szorítkozott, de néha hetekig vagy néhány hónapig is eltartott.

Minden bizonnyal az egyes kutyák idegrendszerének a különbözősége okozta ezt az elütő viselkedést, de elsősorban a két alapvető idegfolyamat – az ingerület és a gátlás – eltérő erőssége és azok kölcsönös viszonya. Némely kutyán mindkét idegfolyamat erős, másikon pedig sérülékeny. Néha ezek a folyamatok egyensúlyban vannak, máskor hol az egyik, hol a másik kerül fölénybe. Ettől függően változnak a kutyák: vannak ingerlékenyebbek, kevésbé mozgékonyak, kiegyensúlyozottak és bizonytalanok. Előfordulnak tehát olyan egyedek, amelyeknél idegzavarok esetén inkább az ingerületi folyamatok kerekednek felül: ezek a kutyák felbőszülnek, támadóvá válnak, míg vannak olyanok, amelyeknél a gátlás dominál – ők a sarokba bújnak, és reszketnek. Tehát kísérleti úton kialakítható a neurózis, amely a túlságosan nehéz differenciálás miatt keletkezik.”

Ijesztően érdekes eredmény kerekedett egy egyszerű látástesztből, nem? :)