Gyerekek mellé jó választás egy tacskó?

Nekem van tacskó kutyám.

Gyermekem folyton játszik vele, volt hogy be öltöztette volt hogy babakocsiba tolta , és a tacskó nagyon élvezte.

Annyira kell figyelni hogy nem szabad dobálni cipelni rángatni húzgálni, mert a gerince nagyon sérülékeny.

Nagyon gyorsan lebénulhat.

Különben makacs és amit tud mindig szétszed.

Tehát a plüss játékokat a papírzsebkendőt bőr táskát bőrcipőt mindig el kell dobni mert a 100 éves lesz akkor is szétrágja.

Hát, én nem választanám gyerek mellé. Nem azért, mert nem feltétlenül lenne vele barátságos, hanem mert a tacskó egy önfejű és makacs kotorék-vadászkutya. Persze, kicsi, cuki, virsli és cukin néz. Hogyne. De arra lett tenyésztve, hogy az apróvadat kihajtsa a kotorékból, ahol önállóan kell dolgoznia, nem parancsra. Intelligens, tanulékony, pontosan érti, hogy mit akarsz, de önálló döntéseket hoz. Nem parancsorientált, nem "szolgalelkű", ezért nehéz nevelni és sok türelem kell hozzá. Legalább is általában, persze kutyafüggő is, hogy mennyire vannak meg benne ezek az ösztönök.

A mienknek csak az anyja volt tacskó, viszont ő vadászkutya volt. Néha így is próbára tesz minket, pedig párom és én is tapasztaltabb kutyások vagyunk.

Foglalkozást, következetes nevelést igényel a tacskó. A gyerekek általában nem tudnak még így állatot nevelni, így az a kérdés, hogy nektek a gyerek mellett lesz-e rá türelmetek és energiátok.