Kezdőoldal » Állatok » Kutyák » Nekem nem való kutya, vagy...

Nekem nem való kutya, vagy másik fajtával, kölyökkel vagy nyugodt típusú felnőttel nekem is zömében örömöm lenne, nem gyakori szégyenkezés és sikertelenség bánata? (nagyon hosszú kifejtés) 32/N

Figyelt kérdés

Őszinte leszek, szóval kérlek, ne ítéljetek el, és ne írjatok olyanokat, hogy "én ezt biztos nem fogom végigolvasni". Aki nem akarja, ne tegye, rendben, de jelezni nem kell, csak lépjen ki, kérem.


Évekkel ezelőtt menhelyről elhoztam életem első kutyáját. Már felnőtt volt, neveletlen, és ezt közölték is, nem volt meglepetés, hogy itt élte ki a kimaradt kölyökkorát. Borzalmasan ment vele az élet... egy kanál vízben megfojtottam volna az első három hónapban, éjjelem se volt, kihúzta alólam a párnát, le a takarót. Mentem vele, igyekeztem lehetőség szerint mozgatni, volt tréner, stb. Kutyasuliba nem tudtam vinni, kocsim ugyanis nincsen, tömegközeledéssel is messze van, vele pedig tömegközlekedésre szállni biztos nem, inkább a villamos ugortam volna. Idősebb lett, elhagyta a kezdeti mindenki játszópajtás gondolkodást, lettek olyanok, akiket nem bír. Na de van egy mai napig is élő kutya a környéken, akit meglátott és kész, elborult az agya, ugatott, morgott, neki akart menni, és két kutya ereje lakozott benne.


Nos, időközben a véletlen, a sors, a sorscsapás, akármi úgy hozta, lett még egy kutya, egy idősebb, aki lelkileg sérült volt. Igen, tudom, hülye voltam, eggyel sem bírok, minek még egy. Senkinek nem kellett! Hát itt maradt... A második kutya kivirágzott, és ahogy elmúlt, hogy nem szobabútorként él a sarokban, akinek mindegy, mi lesz, előjött, hogy baromira nem szocializálták, ment neki mindenkinek látótávon belül. Ez sokat javult, de élete végéig úgy volt, hogy bizonyos környékbeli 5-6 kutyán kívül mindegyikre hevesen (de a kezdetihez képest nyugodtabb hevességgel) reagált.


Mindkettőben voltak jó tulajdonságok, de egymástól csak rosszat tanultak el. Az első kutyám anélkül is katasztrófa volt, nagyrészt nem hallgatott rám, mikor kellett, húzta a pórázt... Minden nyamvadt sétánál görcsben állt a gyomrom, és úgy számoltam, hogy "még kettő, és vége a napnak", "még egy, és végre nyugi lesz". 3-4 sétát éltem túl egy nap. A gyakori negyedik késő éjjel volt, mikor már senki nem volt kint, akkor az elsőt nyugodtan elengedtem, labdáztunk a parkban, és hosszabb sétát tettünk, hogy a másodiknak is legyen öröme, aki legfeljebb külön sétánál az 5 méteres flexin lehet, elengedni nem lehetett. Igyekeztem kielégíteni az igényeiket.


Ők boldog kutyák voltak, tudom, látszott rajtuk, a viselkedésükön is, mások is megjegyezték. Imádtam őket, sok szeretetet kaptam tőlük és adtam nekik, viszont az öröknek hitt türelmemet kiszipolyozták, hogy nem tudtam én lenni a domináns, és szakmai segítséggel sem mentem semmire. Nem okolom a kutyákat, egyértelműen én nem feleltem meg a feladatra. Szégyenkeztem magam miatt, hogy nem tudom teljesen jól megnevelni őket, hogy az a bizonyos fent említett kutya gazdája már zsigerből gyors tempóban sétált el, ahogy meglátott minket, meg ahogy láttam, mások egy, kettő, több kutyával milyen sikeresek, hogy idővel ők elengedhették pórázról, vagy hogy pórázon milyen szépen ment, hogy két idő között milyen fejlődést ért el engedelmességben...


Dupla ennyit tudnék mesélni, mik zajlottak, miből lett elegem, de fölösleges, így is rettenet hosszú lett.


Néhány hónapja az első kutyám is meghalt. Azóta űrt érzek az életemben, hiányolom itthon a sajátosságukat, amikkel jöttek-jártak a lakásban, a lakáson belüli nyugodt életemben, azonban valamiféle megnyugvást is, hogy teherrel kevesebb.


Minden nap, munka előtt, közben és után is arra gondolok, hogy szeretnék egy (csupán egy!) kutyát, akit szerethetek, aki kutyától várhatóan feltétlen nélkül engem. Viszont rettegek. Nem akarok újabb tíz évet úgy tölteni, mint az előzőt. Nem tudom, én vagyok-e ennyire alkalmatlan, hogy bármiféle kutyám legyen, és az összes kutyával ilyen gondjaim lennének, vagy ha kisebb testűt, kölyköt, bizonyos fajtát fogadnék örökbe vagy vennék, akkor nekem is meglenne az örömöm, és nem az egész szüntelenül hullámvölgyekből állna. Nem akarok én rosszat egyik kutyának vagy állatnak sem. Kb tíz évvel ezelőttig azt mondhattam, kiskoromtól kezdve vágyam volt kutyát tartani, jól kijövök más kutyákkal, "csak" a sajátjaimmal ment így félre.


Köszönöm, ha elolvastad.


2023. márc. 25. 12:56
1 2
 1/11 anonim ***** válasza:
100%

Lehet, hogy menne neked a kutyazas, de a kutyasulit es ha kell a trenert ne hagyd ki.

Ha ezekre nincs lehetoseged, akkor inkabb ne kezdj bele. Mert hiaba a kolyok, aki tiszta lap, lehet, hogy ugyanugy elcsuszik valami, mert nincsenek eszkozeid arra, hogy pl kezeld, ha reaktiv lesz.

Vagy normalisan lefaraszd, ugy, ahogy a kutyanak jo, ha rombol.


Muszaj, hogy ezeket valaki megtanitsa neked.

2023. márc. 25. 13:02
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/11 anonim ***** válasza:
100%
Elhiszem,hogy teher volt neked a 2 kutya hiszen nem te voltál a "falkavezér" hanem ők.Szerintem nyugodtan lehet másik kutyád,de csak olyan fajta ami könnyen nevelhető és tréner,ovi,suli kötelező neked.Félre értés ne essék nem azt mondom,hogy képtelen lennél nevelni őket csak kell segítség a biztonság kedvéért.Én olyan kutyákat javaslok amik tökéletesek első gazdinak.Ráparázni pedig nem kell,mert akkor az a kutya is érzi.
2023. márc. 25. 13:07
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/11 anonim ***** válasza:
77%
A kutyák normálisak általában, te voltál hülye, meg a menhely is, aki neked kiadott egy ilyen kutyát, mint az első a sztoriban. Az ilyenek nem egy mezei gazdinak valók, aki még kutya iskolába se tud velük elmenni. Ajánlom utolsó kutyának válassz egy kölyök, kistestűt, a legnyugodtabbat az alomból pl. mopsz, bulldog, vagy pedig menj egy egy NORMÁLIS menhelyre, ahol egy középkorú, nyugodt, kis energia igényűt kérj, hogy mutassanak!
2023. márc. 25. 13:16
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/11 anonim ***** válasza:
98%
Eszembe jutott valami. Menj el menhelyekre, kérd meg őket segítsenek neked kutyát választani, és olyan helyet keress, ahol kiadják neked úgymond próbaidőre a kutyát. Kiviszed mondjuk egy hónapra, és ha kijöttök és minden klappol, akkor fogadod örökbe hivatalosan. Több helyen láttam már, hogy csinálják.
2023. márc. 25. 13:17
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/11 anonim ***** válasza:
22%
Magad se tudod, hogy mit kezdj a saját életeddel, hogy egyáltalán van-e bármiféle emberi célod, így aztán a benned kavargó érzelmeket szerencsétlen kutyáko keresztül próbálod kiélni. Előbb ismerd meg önmagadat.
2023. márc. 25. 13:22
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/11 A kérdező kommentje:
Utolso, te normalis vagy? Van emberi celom, tudom, mit kezdjek az eletemmel, es nap mint nap csinalom, teszek erte es elvezem.
2023. márc. 25. 13:28
 7/11 anonim ***** válasza:
100%

Szerintem azzal, hogy így reflektálsz magadra és a történtekre, már alkalmasabb vagy, mint a kutyatartók nagy része. Kifogtál két problémásabb kutyát. Nekem is voltak hullámvölgyeim az egyébként csodálatos örökbefogadott kutyánkkal, volt, hogy sírva jöttem haza a sétából :D Pedig vele alapvetően tényleg nem volt komoly gond, nem rombolt, kezdettől szobatiszta volt, barátságos volt minden más kutyával és emberrel, gyorsan tanult stb. És még így is voltak kemény pillanatok. Ha ebbe belegondolok, el se tudom képzelni, hogy milyen lehetett neked 10 évet lenyomni így a két kutyával.


Arra sajnos nincs 100%-os garancia, hogy a következő kutyával nagyobb szerencséd lesz, de én biztos nem mondanám, hogy "nem való neked" kutya. Az kicsit fura szerintem, hogy az első kutyát így kiadták neked a menhelyről. Jobb helyeken tényleg szokták jelezni, ha valamelyik kutyát nem ajánlják "kezdő" gazdinak. Én a "próbahónap" dolgot nem támogatom (szerintem a kutyának extrém stresszes, ha visszakerül), de ismerkedni lehet velük a menhelyen is, plusz kifaggatni az ottani gondozókat, hogy mit tudnak/gondolnak róla.


Még valami a szégyenkezéssel kapcsolatban. Van most itt a szomszédban egy extrém problémás kutya, aki szintén olyan, hogy őrjöngve nekimenne az összes többi kutyának. A miénknek is volt, hogy nekiment. Sajnos a gazdái nagyon nem tudják ezt kezelni, semmi fejlődést nem látok és szerintem rossz módszerrel próbálkoznak, de gondolom már kétségbe vannak esve és nem tudnak mit csinálni. Látszik, hogy kellemetlenül is érzik magukat emiatt. Ennek ellenére én soha nem haragudtam rájuk, inkább sajnálom őket, meg tisztelem a kitartásukat, hogy egy ilyen "rossz" kutyát nem dobnak ki. Mivel itt a környéken annyi a kutya, hogy lehetetlen őket kikerülni (éjjel is), igazából egy pokol lehet az életük...

2023. márc. 25. 19:00
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/11 anonim ***** válasza:

Nem hinném, hogy ne volna való neked kutya. Nyilván fejlődni kell, de kifogtál két olyan kutyát, hogy lehet, a kutyások java nem lenne kutyás, ha az első kutyája ilyen lett volna. Szóval ezt engedd el.

Ha vágysz rá, miért ne vágnál bele? A lényeg, hogy ha újra bevállalsz egy kutyát, akkor kezdetektől legyél nagyon észnél. Járj utána rendesen, milyen praktikákkal könnyíthetnéd meg az életedet a kutyával, és végre élvezd is. (én nem is tudom, mit csináltam volna, ha hónapokig nem tudok rendesen aludni, mert tombol éjszaka a kutya)

2023. márc. 25. 20:50
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/11 anonim ***** válasza:

Mivel nem láttuk hogy kommunikáltál a kutyáiddal, így nyilván az sem derül ki, hogy te miattad alakultak-e ki (vagy rögzültek) a gondok jelentős része.

Az azért nem annyira szimpatikus, hogy a neveletlen kutya mellé bevállaltál még egyet, majd hagytad, hogy a rosszat egymástól eltanulják. Az ennyiből is látszik, hogy fogalmad sincs hogyan kell két problémásabb kutyát együtt tartani. Ez azért sajnos sokat el tud mondani az ember hozzáállásáról...


Tökéletes kutya nincs. Ha te ilyet keresel, akkor neked nem való ez a vonal. Ha azt érzed, hogy nem tudod hogyan kell adott alap, gyakori problémákat kezelni, megoldani, hogy azok ne rögzüljenek, szintén nem javaslom a kutyát.

2023. márc. 25. 21:11
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/11 A kérdező kommentje:

Utolsó, a hozzáállásommal semmi baj nem volt, úgy hiszem. Pocsékul ment? Vitathatatlan! De a hozzáállásommal nem volt gond. Az évek során nem volt nap, hogy ne próbáltam volna a legjobbat hozni.


Trénert is fizettem az elején. Akkor volt az első kutyám talán 2 hónapja nálam. Fekszik, ül, marad, szépen láb mellett sétáltatás, visszahívás, ugrálás abbahagyása... minden létező lókakit olyan gyönyörűen megcsinált szinte azonnal a trénerrel, hogy ámultam, tényleg az én életemet rágcsáló hebrencs kutyám van-e ott. Pontosan ugyanúgy csináltam, mint a tréner, de nekem SEMMIT nem csinált meg!


Persze aztán az ül-fekszik több kiló jutalomfalattal csak megmaradt, de a marad az utolsó napjáig tőlem nem ment, néhány mp után jött utánam vagy el, pedig már elkoptattam a szót, a hangomat, és persze a tárcám némán sírt. Úttest szélén megállni, szintén megtanulta. Baromi okos kutya volt. Számára mindenki nagyobb dominanciával bírt nálam. Látszott rajta, hogy imád engem, de sajnos úgy vélte, meg kell védenie zömében, már amikor nem ő bújt mögém egy sokat szagolgató kutya elől, aki már zavarta, de eszébe nem jutott fellépni ellene.


Gőzöm sincs, hogy kell két problémásabb kutyát együtt tartani? Így van! Magamtól eszembe nem jutott volna második kutyát magamhoz venni, egyedül az elsővel is tele volt a hócipőm. De nem kellett senkinek! Utcára nem tettem, végül nálam maradt. Chippeltettem, megműttettem a szemét, kihúzattam az elrohadt fogát (mint kiderült, azért nem evett pár falatnál többet, és még utána is időbe telt, míg megszokta, hogy ehet, nem fáj), stb. Mindent, amit kellett, amit lehetett, amit tudtam, megtettem mindkettő kutyáért. Időmet, pénzemet, türelmemet öltem beléjük, és egyiket sem érzem pazarlásnak. Tudom, hogy biztos sok mindent elcsesztem, amiért nem sikerültek a dolgok, de olyan borzalmas nem vagyok, mint amilyen hangvételűen te írtad, mit árul el rólam ez meg az.

2023. márc. 25. 22:02
1 2

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!