Van rossz tapasztalatotok menhelyi dolgozókkal? Ha igen, melyik menhely?

Nekem nincs.Onnan hoztuk el az én édes kutyámat.Nagyon kedvesek segítőkészek voltak.

Az én kiválasztott kutyám éppen kiment egy kutyaajtón, és a gondozó kiment megkereste.

Úgyhogy nincs semmi bajom.

Amúgy Székesfehérváron egy menhely( neve most nem jut eszembe)

Nekem van egy, de ez általános, nem egyszeri. Az, hogy bárkinek kiadják a kutyát, semmi ellenőrzéssel.

Szerettem volna kutyát örökbefogadni, és több órát ott töltöttem, hogy megfigyeljem őket. A kölyköknél voltunk. Ez alatt az idő alatt 4 kutyát vittek el. Mindig azt, amelyiket mi kiválasztottunk, de maradtunk megfigyelni - az orrunk elől vitték el őket, mert ők voltak a gyorsabbak, rájuk néztek, és a küllem miatt szinte azonnal ki is vetették, és elvitték. Eközben voltam fül- és szemtanúja, hogy hogyan kezelik őket a gondozók. Kölyök kell? Itt vannak. Nem jó a fekete? Hát van egy barna, de kicsit sántít, diszpláziagyanús. Majd meg kéne nézetni orvossal. Tehát ő kell? Rendben, alá kell írni egy szerződést róla.

Aztán: szuka kell? van három szukánk is. Érdeklődő: igen, mert van otthon már egy kan kutyánk, gondoltuk, jól ellennének, mert kicsit neveletlen. Gondozó: rendben, de majd ivartalaníttatni kell. Érdeklődő: muszáj? Az nagyon sokba kerül. Gondozó: hmm, igen, de (próbálta jobb színben feltüntetni valamivel a kutyát) Érdeklődő: És mi lenne, ha majd a kölyköket idehoznánk? Gondozó: Azt nem szeretnénk, így is telt ház van.

És a másik kettőnél se szó, se beszéd kiadták a kutyát, még csak nem is beszélgettek egymással. Na ezen én kiakadtam! Hogy lehet így bánni a kutyákkal? Hogy lehet így kiadni valakinek? Ha az a b..me nő nem árulja el, hogy nem fogja ivartalaníttatni, akkor el is vihette volna.

Aztán még mi maradtunk hoppon, mert gondosan akartunk választani, a végén nem lett kutya belőle, mert a többi nem volt alkalmas számunkra (pl. egyik macskákra vadászott, a másik már most is domináns volt, és voltak, amelyek a németeknek voltak lefoglalva, stb.), ők meg elkerültek egy nemtom milyen helyre. És utána egyáltalán nem ellenőrzik őket, mi lett a kutyával! Elmondták, hogy néha szúrópróbaszerűen rátelefonálnak valakire, azt ennyi.

B-Eniko-nek

Sokszor elmondtuk már: az Illatosút nem menhely, hanem gyepmesteri telep. Azok közül is még egy jobban müködö. Legalább nem lapáttal verik agyon a kutyákat, mint az ország eldugotabb gyepijein.

A menhely MENTI a kutyákat, a sintértelep-gyepmesteri telep egyszerüen begyüjti.

Igen van rossz tapasztalatom, csak annyit árulok el,hogy egy bp.-i "híres" menhely.

Már ott voltam egy pár hónapja,és jöttek oda hozzám a leendő gazdijelöltek kérdezni,hol vannak a kistestű kutyák.Erre odajött a menhely egyik bejelentett dolgozója a bányarém,aki mintha a kukából mászott volna ki,hogy nem beszélhetek senkivel,aki a menhelyre jön.Erre fölkaptam a vizet és soha többet nem mentem oda,ha még az önkéntes munkámat sem becsülik.

Nekem is van tapasztalatom, bőven. Az egyik a Rex, de róluk tulajdonképpen csak jót tudnék írni, már többször hoztunk el onnan kutyát, mindig segítőkészek, kedvesek voltak, elmondhattuk, hogy mik a mi szempontjaink (maximálisan gyerekbarát, békés jelzőkutya, nem szökős, igazi családi kedvenc, semmi más "igényünk" nincs) és sosem csaptak be. Egyetlen negatívum: ennyi év alatt egyetlen egyszer sem ellenőrizték, hogy hogy van(nak) a kutya(ák), jól tartjuk-e, stb. Persze, nálunk minden állatka családtag, tehát csak papírforma lenne egy kontroll, de ugyanennyi erővel lehet, hogy máshol fontos lenne az ellenőrzés.

A másik a Sziriusz Érden. Na, itt viszont rettentő udvariatlanok voltak velünk, mi több, ismerünk egy "félhajléktalan" (egy düledező vályogházban lakik, telente bevonul a hajléktalanszállóra, mert fűteni és ételre sincs pénze a sok pia mellett) alkoholistát, aki onnan fogadott örökbe egy kölyökkutyát (!!!) és most a félig kész garázskapu kilincséhez láncolva tartja, néhány naponta elengedi az udvaron egy kicsit és ennyi. Kíváncsi lennék, hogy hogyan ellenőrizték, hogy hová kerül az a szerencsétlen kisállat, de a személyes tapasztalatom azt súgja, hogy sehogy.

Én meg pont a "túl szigorú" elvárások miatt sértődtem meg egyszer az egyik menhelyre. Nem akarom nevesíteni, a lényeg, hogy olyan elvárásokat támasztottak a gazdákkal szemben, amiknek azért nehéz megfelelni, és én pl. nemkaptam kutyát, mert akkor még albérletben laktam. Sajnos értem az okát, és azóta már nem duzzogok, sőt segítek is nekik, ha tudok, csak azt nem tudom, hogy miért kell feltétlenül megfelelni annak a szigorú követelményrendszernek. Az albérlettől függetlenül sosem válnék meg a kutyámtól, Budapest legszarabb helyén laktam akkor, pont azért, mert ott találtam oyan lakást, ahol tarthatok kutyát. Szóval nem tudom, hogy nem lehetne-e ezt valamilyen személyiségteszttel, vagy nem tudom mivel ellenőrizni.

Sajnos akkor még nem gondoltam át elég alaposan az egész kutyakérdést, és mivel nem adtak nekem kutyát végül szaporítótól vettem, amit egyrészt nagyon bánok mostmár, másrészt meg állatvédelmi szempontból is rossz döntésbe "kényszerítettek" ezzel.