Miért változott meg a kis dobermannom viselkedése?

kamaszodik a kicsike:)))

következetes és türelmes nevelés esetleg ivartalanítással egybekötve segít!

Szerintem pont ez a gond, hogy minden ugyanúgy csináltok. Ő egyre inkább öntudatára ébred, egyre komolyabb, keményebb kutya kezd lenni. Ilyenkor érdemes szabályokat bevezetni, kicsit szigorítani a dolgokon, rövidebbre fogni a pórázt (képletesen).

Fennel könyv megvolt? Most épp aktuális lenne: scribd.com/doc/8027039/Jan-Fennel-Kutyapszichologia

csakkitti te nem unod még ezt a fennel könyvet? jézusom-.-

mindenhova beírod a betanult szövegedet. határozott gazda, következetes nevelés, magabiztosság... ÉN KÖNYVEK NÉLKÜL NEVELTEM FEL 2 AMERIKAI STAFFORDSHIRE TERRIERT.2 kan egy udvarban, a lakásban együtt alszanak. na mitszólsz?:) (sajnálom ha neked csak könyvből ment a kis bulldogoddal vagy mid van)ha vett egy dobermannt akkor számolnia kellett azzal a kedves kérdezőnek ,hogy domináns viselkedésű, és bizony elég makacs tud lenni. Viszont nem könyvekből kell megtanulni kutyául, hanem önállóan szépen lassan rájönni mindenre. Tapasztalatból mondom. és most jön amin felfogod magad húzni:D:D a 2 stafford a legelső kutyáim :) nulla kutyás tapasztalattal kezdtem, és lásscsodát.....de persze te a betanult szövegeddel egyből beírtad volna nekem hogy kezdő kutyásnak semmiképp nem ajánlod mert tevagy az okos.

De, unom. Sajnos mégis az a helyzet, hogy a legtöbb ember számára újdonság ami benne van, és sokat segíthet.

Én sem könyvből tanultam, hanem kutyaiskolában, meg kiképzésvezetői tanfolyamon, épp ezért nem is tudom leírni egy kommentben hogy mit kell csinálni.

A bulldog sem éppen első kutyának való, és mégis az első kutyám is bulldog volt. Őt nekem is sikerült könyvek, meg iskola meg minden nélkül megnevelnem úgy, hogy simán eltöltött velem 2 hetet a művészetek völgyében, tömegben, hangos zenében, póráz nélkül. Csakhogy a mai napig hiszem, hogy ez nem az én tudásom bizonyítéka, hanem a kutya szerencsés jellemének.

Másodszorra bizony beletört a bicskám bulldogba, pedig már 12 évesen tudtam úgy sétáltatni a bullmasztiffot, hogy nem húzta a pórázt, és anélkül is szót fogadott nekem.

Neked is valószínűleg szerencséd volt, vagy azért, mert a kutyáidnak van jó jelleme, vagy azért, mert a zsigereidben van a kutyázás. Vannak bizony ilyen emberek is. Sőt, régen, mikor nem éltünk ilyen távol a természettől a legtöbb ember ilyen volt. Te vagy örökölted, vagy jó kutyáid vannak. Ennyi.

A könyv hasznos, és ennyi időskorban a szabályok bevezetése épp aktuális. Szívem szerint amúgy azt irnám mindenkinek, hogy irány a kutyaiskola, de ezt írni nincs értelme, mert a legtöbb ember nem hajlandó kutyaiskolára áldozni az időt és a pénzt. Tehát érdemes elolvasni a Fennel könyvet, a semminél sokkal több.

Én is ismerek olyan staffost (talán te vagy az?) aki két stafit sétáltat póráz nélkül újságot olvasva, és teljesen kézben vannak a kutyái. Beszélgettem vele, fogalma sincs mit miért csinál, egyszerűen ösztönösen tudja hogyan kell. Sajnos a többségnek viszont először fejben kell megértenie, és utána tudja ösztönös szintre vinni.

Gratulálok a kutyáidhoz, és örülj neki nagyon, hogy akkora szerencséd van, hogy különösebb erőfeszítés nélkül eljutottál addig, ameddig.