Ki mondja hogy a kutya nem tudja megemészteni a szénhidrátot és miért ha?

Az izomműködéshez szükséges energiák között második helyen állnak a szénhidrátok. A szénhidrát glikogénné alakításában és tárolásában a máj játssza a főszerepet. A keményítők felszívódva a vékonybélen át bejutnak a vérkeringésbe, és ezáltal a májba további tárolásra.

Bár az izom is képes glikogén tárolására a környező szövetekben, de az elraktározott glikogént csak a zsír energia növelésére használja. Míg a magas zsírtartalmú eledellel táplált kutyák jobb teljesítményt nyújtanak, és nagyobb tűrőképességgel bírnak, mint a magas szénhidrát tartalmú étrenden tartott kutyák. S bár a teljesítmény szempontjából a magas szénhidrát tartalmú étrend a kedveltebb, aminőségi szénhidrát is szükségszerű.

Megállapították, hogy ;az izom glikogén vesztése összefüggésben van a teljesítmény romlásával.; Érdemes megjegyezni, hogy a sok szénhidrátot kapott kutyáknál gyakran lép fel izomgörcs. Ezért a jelenségért a beépült tejsav gyanúsítható. Úgy tűnik, hogy a szénhidrátok és a zsírok együttműködésének lehet ilyen hatása.

A kutyák is és a macskák is képesek szénhidrátok nélkül élni, hiszen szervezetük az aminosavakból szintetizálja a sejtjeikhez szükséges szénhidrátokat. Azonban a szénhidrátbevitel nagymértékben javítja a szervezet működését.

Míg a glükóz, a szacharóz, a laktóz és a keményítő egyetlen funkciója a szervezetet energiával ellátni, emésztésüket befolyásolja eredetük és az, hogy fogyasztás előtt hogyan lett az étel elkészítve. Ha a keményítőt tartalmazó étel nem lett eléggé megfőzve, hasmenést okozhat. A rostok – amik szintén szénhidrátok – jótékony hatással vannak az emésztésre, és hozzájárulnak a bélflórában egyensúlyához. Ez igaz például a gyümölcscukorra (frukto-oligoszacharid; FOS) és a mannán-oligoszacharidra (MOS) is.

Köszönjük Emese! Amúgy mi a kérdés?

Nameg a celluláz és pektináz baktérium enzim, értsd is meg amit olvasol, rádásul nem is hatékonyak, ezért nem növényevőknek hívjuk a kutyákat. Arról nem is beszélve, hogy itt nem áll meg a történet. Ezek sztandard enzimek, általában minden emlős rendelkezik velük, mégis egyik ragadozó, másik füvet eszik. Nem pusztán az enzim számít, hanem a szervezet "beállítottsága" is. Míg a macska pl elég sok fehérjét visz be, ugyanaz a mennyiség a kutyának már problémás volna, egy ló meg rövidúton bele is betegedne, noha fehérjebont enzimmel mindhárom rendelkezik.