Kezdőoldal » Állatok » Kutyák » Örülnek a kutyák, ha új kutya...

Örülnek a kutyák, ha új kutya érkezik a családba?

Figyelt kérdés

Van egy 6 éves fiú tacskóm, szeretnék mellé egy másik, szintén tacskó fiút.

Kérdés, hogy ő vajon szeretne-e lakó- és játszótársat?

Korábban ő is egy idősebb tacsi fiú mellé került hozzánk, szerették egymás társaságát, soha nem balhéztak, de így egyedül is nagyon jól elvan, sőt most érzi magát igazán családtagnak.


2011. júl. 10. 17:19
 1/7 anonim ***** válasza:
100%
hát én az utcáról összeszedtem egy kiskutyát, az én drágám pedig ezt hatalmas lelki sokként élte meg, bárhogy foglalkoztam vele, úgy érezte meguntuk, és mennie kell. pedig én még nem is akartam megtartani az új kutyust! szóval én is szeretnék még egy kutyát, de ha nem, hát nem. még is csak ő volt itt hamarabb.. :))
2011. júl. 10. 17:27
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/7 A kérdező kommentje:
Na, ettől félek én is.
2011. júl. 10. 17:28
 3/7 anonim ***** válasza:
100%

Nálunk is meg volt a sokk, szemmel volt tartva a picike rendesen! :) Egy lépést nem tehetett úgy, hogy a nagy ne lett volna a sarkában. :) Két napig mellettük voltunk egész nap, nem történt semmi probléma. Játszani nem nagyon akart a picivel, ha megrágta a fülét vicsorgott stb. Pár nap múlva a nagy akart volna játszani a picivel, meglökdöste, de a picinek pont olyan időszaka volt, hogy csak evett, pisilt/kakilt, meg aludt, szóval kb. lerítt a nagyról, hogy mi a frásznak hoztuk "ezt" ide, ha hiába bökdösi, mintha megdöglött volna. :)

Úgy két hét telt el, mire elfogadta a helyzetet és talán rájött, hogy ő most nem csak ideiglenesen lesz itt, hanem marad is. Mostmár jól elvannak együtt, bár félek még kicsit, hogy mi lesz ha a pici is ivarérett lesz, de jókat birkóznak, labdáznak együtt. Az öregnek sokszor nincs kedve játszani a kicsivel, de akkor is hősiesen tűri a megpróbáltatásokat, nem agresszív sosem. :)

Egyébként az öreg most 7 éves, a pici pedig 6,5 hónapos :)

2011. júl. 10. 17:53
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/7 anonim ***** válasza:
Egyébként teszem hozzá, leginkább csak előttünk volt érezhető a feszültség az első két hétben is. Az első egy-két éjszaka nagyon sírt a pici, mi meg kifigyeltük az ablakból, hogy az idősebb kutyusunk, oda ment hozzá "megvígasztalni", megnyalogatta a fejét stb. Szóval talán a feszültség csak abból fakadt, hogy nem nagyon tudta hirtelen hova tenni a helyzetet, nem tudta mit kezdjen a betolakodóval. :) Mostmár elválaszthatatlanok. Együtt járunk kutyaiskolába, együtt kell tanulni, sétálni, mindent csinálni, mert ha valamelyik nincs a környéken, akkor hiszti van! :)
2011. júl. 10. 17:56
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/7 anonim ***** válasza:
Hát nálunk úgy volt,hogy volt 2 kutyánk, abból sajnos 1 elpusztult.Itt maradt az ősöreg pincsim,aki persze nagyon élvezte az egyedüli kutyaságot. Aztán hoztunk egy kölyköt,na az nagyon megviselte, 2 hétig tiszta depressziós volt,aztán pikkpakk helyrejött,és azóta jól elvannak. Tegnap érkezett egy harmadik,vele az öreg egyáltalán nem foglalkozik,a kicsi viszont nagyon happy :)
2011. júl. 11. 07:30
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/7 anonim ***** válasza:
Nálunk is sokkoló hatás volt az új jövevény, 2 hétig teljesen lelki trauma volt, a fényképeket ha visszanézem, olyan rémült feje volt az "első" kutyusnak! De azóta legjobb pajtik, elválaszthatatlanok!
2011. júl. 11. 11:57
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/7 anonim ***** válasza:

Jók ezek a tapasztalatok. :) A képeken nálunk is látszik, bár először szerintem a miénk nem fogta fel, hogy a pici marad, elhaverkodott vele, vigyorgott, aztán ahogy teltek az órák gondolom leesett neki és onnantól kezdve volt ám feszültség, meg a pici fenekében való mászkálás, nehogy az ő "birtokán" valami olyat csináljon ami neki nem tetszik! :)

Egyébként ezt a pár hetet át kell vészelni vele, megerősíteni benne, hogy ettől még őt ugyanúgy szereted, DE a picit is meg kell szeretgetni. Én konkrétan elbeszélgetek velük néha erről, nem érdekel ha hülyének néznek! :D Ilyen jellegű versengés még mindig van, hogy most kit simogasson a gazdi, egyszerre mindkettőt nem lehet, úgy nem jóóóó, ha a nagyot, akkor a pici hozza inkább a labdát, hogy játszon vele a nagy, ha picit simogatjuk, akkor a nagy bökdösi a kicsit, hogy inkább játszanak. Szóval kölcsönösen féltékenyek még mindig, de verekedés nincs. Néha a nagytól van fenyítés, ha túl nagyot harap belé a pici, vagy már nagyon elege van belőle, de amúgy nagyon jó pajtik lettek, én nagyon örülök, hogy anno így döntöttünk, pedig a kutyám iszonyatosan önző volt, igazi kis elkényeztetett egyke... :) Ahhoz képest nagyon jól vette az akadályokat és úgy látom rajta, hogy azért örül az új kis barátnak ő is. :)

2011. júl. 11. 13:28
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!