Ha száraz táppal etetek akkor szükség van másfélét is adni a kutyának?

A helyes táplálás

Az kutya egészsége szempontjából „ideális" testtömeg kiegyenlített táplá­lással állítható be. A következő olda­lon látható táblázatban a leggyakoribb fajták testtömegértékeit mutatjuk be. A kanoknál persze előfordulhat, hogy jóval súlyosabbak az itt megadott érté­keknél.

A helyes táplálás első számú alapelve: a kutya nem arra való, hogy „haszno­sítsa" az asztali maradékokat és a konyhai hulladékot. A szükséges táplálék mennyisége test­tömegtől, életkortól és egészségi álla­pottól függ.

Felnőtt kutya esetén testkilogrammonként iOO 120 kilo-joule (kb. 75 kilokalória) energia­igénnyel számolunk. Fiatal állatok, vemhes nőslények és munkakutyák ennél jóval több energiát igényelnek. Hevesebb vérmérsékletű, kis testű, rö­vid szőrű és vékony bőrű állatok ener­giaigénye szintén magasabb. Szabad ég alatt, kennelben tartott kutyáknak több energiára van szükségük, mint a ke­veset mozgó, hosszú szőrű, elhájaso­dott, fűtött lakásban élő fajtársaiknak. A gyárilag készített tápok összetételét a csomagoláson is feltüntetik. Ezeket a tápokat tudományos ismeretek alap­ján, szakemberek állítják össze, ezért minden, a kutya számára életfontossá­gú tápanyag megtalálható bennük. Az ilyen tápokkal mindenekelőtt időt ta­karítunk meg, és utazáskor is kényel­mesebb a dobozból etetni. A gyári tá­pok magas nedvességtartalmú, dobo­zos kutyaeledel vagy csökkentett víz­tartalmú, száraz tápok formájában kaphatóak.

Ez utóbbi nem adható na­gyobb mennyiségben, mint a napi táp­lálékadag 1/4-e. Száraz tápok etetése­kor a megnövekedett vízigényről sem szabad megfeledkeznünk. Készen kap­ható macskaeledeleket ne adjunk ku­tyánknak, mert a macskatápok táp­anyag-koncentrációja túl magas a ku­tyáknak.

Amennyiben saját magunk készítjük el kutyánk táplálékát, aranyszabályként fogadjuk meg: mindig főzzük meg a húsféléket, mert a nyers hús az ember és a kutya számára is veszélyes fertő­zések forrása lehet: vírusokat, baktériumokat, galandféreglárvákat tartal­mazhat. Nyers sertéshússal terjed a ku­tyákra halálos - emberre nem veszé­lyes - Aujeszky-betegség vírusa. A nyers hús pl. marha(bendő)- vagy ba­romfihús szalmonellákkal lehet fertőzött. Fennáll a veszély, hogy egy egész­séges, jó ellenálló képességű kutya -bár nem beteg-, de üríti a kórokozókat és anélkül, hogy észrevennénk, folya­matosan baktériumokkal szennyezi környezetét, környezetünket. Főzéssel nem csak a mikroszkopikus méretű kórokozókat, de a galandférgek hólyaglárváit is el tudjuk pusztítani.

A napi táplálékadag mintegy kéthar­mad részben húsból áll: törpe fajtáknál 100 grammnál kevesebb hús is elegendő, nagy testű fajtáknál ezzel szemben a 2 kg-ot is elérheti a napi húsadag. Eh­hez a húsmennyiséghez adjunk, a napi táplálékadag 1/3-át kitevő mennyiség­ben, forrázott zabpelyhet, főtt rizst vagy egyéb szénhidrátokban és rostok­ban dús élelmiszert, melyek serkentő­leg hatnak a bélmozgásokra. Vitamin­forrásként sárgarépával, zöldsalátával és egyéb zöldségfélékkel egészítsük ki a fenti keveréket. Ne adjunk kutyának káposztaféléket, felfúvódást okoznak. Hasonlóan tartózkodjunk a hüvelye­sek adásától is, egészben, szétrágás nélkül lenyelve ugyanis nagyon nehe­zen emészthetőek.

Ha otthon kizárólag csak kutyánknak főzünk, vagyis semmilyen maradékot nem keverünk kedvencünk tápláléká­ba, akkor egy csipet sót is adjunk a ke­verékhez. Amennyiben ebéd, vacsora vagy egyéb maradékokat, tésztát, krumplit is kap a kutya, akkor nincs szükség só kiegészítésre, a túlfűszerezett táplálék károsíthatja az amúgy is érzékeny veséket. A falatonként adott kolbászfélék, sonkavég vagy asztali húsmaradékok ugyanezen okból káro­sak kedvencünk egészségére. Fehérjeforrásként etethetünk húst, fej­húst, szívet-fiatal kutyáknak ne túl so­kat - májat és lépet - nyersen etetve hasmenést okozhatnak, és feketére szí­nezik a bélsarat-, vesét, halat, ez utób­bit mindig főzzük meg; ne etessünk semmiféle füstölt halkészítményt. Bal­lasztanyagokban gazdagabb, ugyan­akkor tápanyagokban szegényebb a tüdő, a tőgy, a bendő, a gége; ezeket ásványi anyagokkal és vitaminokkal ki kell egészíteni.

Ilyen húsrészeket túl­súlyos, elhízott állatoknak célszerű adni: a gyomrot megtöltve hatásosan csillapítják az éhségérzetet; fiatal és vemhes ál­latok táplálására ugyanakkor nem alkal­masak. Lóhús adásakor a főzőlevet ne adjuk a kutyának, mert hasmenést okoz­hat. Jól emészthető fehérjeforrás a túró is. Nyers tejet ne adjunk, mert hasmenést okozhat; adhatunk viszont heti egy-két alkalommal egy-egy tojást.

Egészséges kutyának nem jelent gon­dot a növényi vagy állati zsiradékok megemésztése.

Fiatal állatok számára életfontosságú a táplálék ásványi sókkal, vitaminokkal és nyomelemekkel történő kiegészítése. E célra kifejezetten kutyák számára gyártott táplálék kiegészítők kapható­ak.Ne adjunk kutyánknak embergyógyá­szatban használt kalciumkészítménye­ket, mert a kalcium és a foszfor egymáshoz viszonyított aránya nem felel meg a húsevő állatok élettani igényei­nek.

Csontok adásával legyünk óvatosak, soha ne adjunk kutyánknak szilánko­san törő csöves csontokat - baromfi, vad -, és gerincdarabokat (karaj). Nyelőcsősérülésektől kezdve a súlyos vég-béleltömődésig számos problémát okozhatnak az ilyen csontok, sőt a ha­láleset sem ritka. Aligha van olyan ál­latorvos, aki ne találkozott volna még ilyen esetekkel. Fiatal és idős állatok­nak, 6-8 éves kortól ezért egyáltalán nem adunk csontot. Játék és fogtisztogatás céljából jól beváltak a bőrből ké­szült játékcsontok. Az etetések gyakoriságával kapcsolat­ban a következők érvényesek: 6 hóna­pos korig naponta háromszor, ezt kö­vetően 12-14 hónapos korig naponta kétszer, az ennél idősebb kutyákat pe­dig naponta egyszer etessük, mindig ugyanabban az időben. Ne szoktassuk rá kedvencünket a napközben adott fi­nom falatokra, különben minden alka­lommal, amikor látja, hogy a gazdi eszik, „alamizsnáért" fog könyörögni és az ünnepi asztalnál ülő vendégein­ket sem hagyja békén.

Nagytestű, gyomorcsavarodásra hajlamos kutyáknak mindazonáltal ajánlatos naponta két­szer arányosan kevesebbet adni, mert az üres vagy túlságosan telt gyomor könnyebben megcsavarodik, ami nemritkán az állat elhullását okozza. Elhízott kutyáknál a hét egy napját ki­evezhetjük böjti nappá. Az elhízás, a kövérség megrövidíti a kutya életét, megterheli a szívet, a vérkeringést és a légzőszerveket, zavarokat okozhat a máj és a bőr működésében, gyengíti to­vábbá az általános ellenálló képessé­gét és növeli a műtéti beavatkozások kockázatát. Ritka, hogy az elhízás hátterében valamilyen hormonális zavar áll - a pajzsmirigy vagy a vesekéreg ál­lományának megbetegedése -, szinte minden esetben egyszerűen arról van szó, hogy a kutya túl sokat kap enni(!). A táplálkozási eredetű elhízás kezelé­séhez szilárd eltökéltségre és kitartó következetességre van szükség a ku­tyatartó részéről. A fogyókúra első lé­pése, hogy megállapítjuk az adott fajtára vonatkozó ideális testtömeget. Ezt követően a táplálék energiatartalmát a szokásos 60%-ára csökkentjük, és a napi adagot felosztva, 3-4 alkalommal etetünk. Mindeközben ne feledkez­zünk meg arról, hogy a kutya eleget mozogjon.

A fogyókúrás táp energia­tartalma akkor megfelelő, ha a heti súlycsökkenés eléri a fél kilót; kis testű fajtáknál ez természetesen - arányosan - sokkal kevesebb. A normál testtömeg elérése hetekig, hónapokig is eltarthat. Fogyókúrás célra sovány húsfélék, tü­dő, bendő, sovány túró és zöldségfélék ajánlhatóak. A kúra ideje alatt gondos­kodni kell vitamin- és nyomelem kiegészítésről. Miután a kutya testtöme­ge elérte a normál értéket, fokozatosan térjünk vissza a tényleges szükséglet­nek megfelelő mennyiség etetésére. A kutyaeledelek gyártói is segítségére vannak a fogyókúráztató gazdinak: szakboltokban fogyókúrás tápok is kaphatóak. A sokat mozgó, növekedésben levő, vemhes vagy szoptató állatok energia­igénye magasabb az átlagosnál, ad­junk nekik több, élettani szempontból értékesebb húsfélét, növényi zsiradé­kot és ásványi sót!

Idősebb korban lelassul a szervezet anyagcseréje, és csökken az egyes szervek teljesítőképessége, kutyáknál 8-10 éves kortól figyelhető meg. Csök­ken az alapanyagcsere, kevesebbet mozog az állat, ami növeli az elhízás veszélyét, annak minden negatív kö­vetkezményével együtt, vagy éppen el­lenkezőleg, az étvágytalanság és az emésztőszervek lecsökkent teljesít­ményének következményeként alul­tápláltság alakul ki. A tápláltsági álla­pot megítélésében egy jó mérleg segít­ségére mindig számíthatunk. Az idő­sebb állatok tápláléka legyen ízletes, könnyen emészthető; a napi adagot 2-3 alkalomra elosztva csökkenthetjük az emésztőrendszer megterhelését. Fehérjeforrásként kevés, de táplálkozás­élettani szempontból értékes, magas fehérjetartalmú húsféléket vagy túrót adunk. Szénhidrátforrásként megfelel a főtt zabpehely, rizs stb. Főzéskor a tápanyagok egy része alkotóelemeire esik szét, ami javítja felszívódásukat.

Részesítsük előnyben a magas linol-savtartalmú zsiradékokat, a margarint vagy a növényi olajokat. Nyomele­mekkel, vitaminokkal, szükség esetén enzimekkel is ki kell egészíteni ked­vencünk táplálékát. Ez utóbbiakat ter­mészetesen állatorvos írja fel. Az etetőtálat, miután kedvencünk be­fejezte az evést, függetlenül attól, hogy üres-e vagy van benne, mindig vegyük el, tegyük el olyan helyre, ahol a kutya nem férhet hozzá. Teli vizes edény azonban mindig legyen előtte. A foko­zott szomjúság betegségre figyelmez­tető jel is lehet. Az elfogyasztott víz mennyisége a táplálék minőségétől, a testi munkától, a levegő nedvességtar­talmától és környezet hőmérsékletétől függ. A naponta elfogyasztott folyadék­mennyiség testtömegkilogrammonként 40-70 ml. Száraz tápok etetése, szop­tatás, sportaktivitás, magas külső hő­mérséklet és alacsony páratartalom esetén egészséges állatok is több vizet isznak a megszokottnál. Kölykök és idős állatok szintén több vizet isznak az átlagnál, a hasmenéses állatokról nem is beszélve. Csak akkor tudjuk eldönteni, szükség van-e állatorvosi beavatkozásra, ha a betegségekre utaló általános tüneteket mi magunk is idejében fel tudjuk is­merni.

A tojás beiktatása a kutya étrendjébe

Szabad nyersen vagy jobb főve tojást adni a kutyának?

Az aminosavak teljes körképét tartalmazó tojások kitűnő teljes értékű fehérje forrás a kutyák számára. A fehérjék szerepet vállalnak az izomépítésben, szövetek gyógyításában, és jótékony hatásuk van a szőrzetre. Ellenben nem mindegyik fehérje ugyanolyan értékes a kutya étrendjére nézve. A fehérjék biológiai értékét lebonthatóságuk és a szervezetben való felszívódásuk határozza meg.A tojás proteintartalma

Ami a kutyákat illeti, a legmagasabb proteintartalma és emészthetősége a tojásnak van. Tulajdonképpen a tojás adja a mércét a proteinek megítélésében. A tojás fehérjetartalma 100, míg a halé 92, a marhahúsé 78, a szójabab fehérjetartalma 67, a húsnak és csontnak, a búzával együtt 50, végül a kukorica fehérjetartalma 45. Sok kutyatulajdonos és kutyaszakértő úgy gondolja, hogy mérsékelt mennyiségű tojás nem árt a kutyákank. Kiállítási kutyák tulajdonosai nagy részének állítása szerint a tojással kiegészített étrend elősegíti a szőrzet ragyogását.A nyers tojás jó a kutyának?

A kérdés, hogy a kutyánknak nyers vagy főtt tojást adjunk, legtöbbször vitába torkollik. A kutyák a tojást főve, vagy korlátozott mennyiségben nyersen is fogyaszthatnak. Nyers tojás fogyasztásának legfőbb veszélye a biotin elégtelenség és a szalmonella. A kutyáknak jót tesz a főtt tojás. A főtt tojás fontos fehérjeforrás és nem tartalmaz annyi zsíradékot, mint a sülve készített tojásos ételek. A szakértők az avidin nevű enzimet tartalmazó tojásfehérje veszélyeire figyelmeztetnek. Az avidin megakadályozza a zsírok, cukrok, aminosavak és energia emésztését, és csökkenti biotin nevű B-vitamin felszivódását a szervezetben.

Kölyökkutyáknál a biotin elégtelenség bőrgyulladáshoz, szőrhulláshoz és akár növekedési rendellenességhez vezethet.

A másik veszélye a nyers tojás fogyasztásának a szalmonella, ami a kutyának komoly fertőzést okozhat, illetve alkalmanként halálos kimenetelű. A szalmonella veszélyeire az idős, nagyon fiatal, egészségtelen vagy antibiotikum kezelésen levő kutyák a legérzékenyebbek. Mindemellett a szalmonella zoonotikus, ami azt jelenti, hogy a fertőzött kutya székletén keresztül kutyáról emberre továbbítható, ezért az emberek és háziállatok védelmezése érdekében fontos a higiénia.A kutyák szalmonella-fertőzésének tünetei:

Láz

Levertség

Étvágytalanság

Hasi fájdalmak

Kiszáradás

Miért nem ajánlott a nyers tojás?

Biotin elégtelenésg és szalmonella fertőzés veszélye miatt, a kutyáknak nem ajánlott nyers tojás fogyasztása. A főtt tojás ugyanolyan előnyös fehérje forrás, de nem veszélyezteti a kutya egészségét. A Petplace.com állatorvosa, Dr. Jon Rappaport arra figyelmeztet, hogy azok a kutyák, akik az emberi ételekhez nincsenek hozzászokva vagy hajlamosak hasnyálmirigy-gyulladásra, tojás fogyasztásától emésztési zavarokat tapasztalhatnak. Kutyád sajátos igényeinek megfelelő étrendről kérd ki az állatorvos véleményét!

eről beszéltem:

"A nyers csontos húst, főtt-párolt zöldségeket, friss gyümölcsöt, és a konyhai hulladékokat szereti. A kész kaját is szereti, de a tápok nem elégítik ki étrendjét, inkább csak kiegészítőként ajánlott. A friss csont elengedhetetlen táplálékából, ezek erősítik csontozatát, állkapcsát, és tisztítják fogait. Az etetés felnőtt kutyáknál elég 1 alkalommal, -nyáron lehet heti 1 nap böjtöt is tartatni vele, hogy kitisztuljon a szervezete-. Az ételének mennyisége függ attól, hogy mekkora, milyen sokat mozog... kb. 80 - 100 dkg-ot eszik naponta, de figyelni kell, hogy a bordáit mindig érezzük, de a mellkasa ne süppedjen be."

Mit egyen a kutyánk?

Készen kapható kutyaeledelek. Melyiket válasszuk? Száraz Kutya eledelek

Nevüket meghazudtolva mintegy 10 százalék vizet tartalmaznak. A különbözõ termékek tápanyag összetétele hasónló a többiével Visszont a nyersanyagaik eltérök,ezért nem egyformán izletesek,és az egyik könnyebben,a másik nehezebben emészthetö a kutyáknak.

A száraz eledel nagy elõnye,hogy olcsó.Ez nem mellékes szempont,fõleg ha a kutyus nagyméretû.Több hétre elegendõ mennyiséget vásárolhatunk és tarthatunk otthon belõle,ámbár túl sokáig tárolva megromlik vagy elvesziti vitamintartalmát.Sok salakképzõ anyaguk jó hatást tesz az emésztési zavarokban szenvedõ kutyákra. Megjegyzendõ,hogy nagyobb tömegû székletet nehezebb eltakaritani ( viszont kevésbé büdös),valamint hogy kezdetben sokan túladagolják a szárazeledelt.

Félszáraz eledelek

Viztartalmuk kb. 25%. Általában darabos vagy vagdalt hús benyomását keltik,ezért a kutyatulajdonosok többsége nagyobb bizalommal van irántuk,mint a száraz eledelek iránt. Normál adagban kaphatók,és hütés nélkül is jól tárolhatók.A félszáraz eledelek nem egyszer meglehetõsen drágák,de ha a kutya friss húshoz szokott,az szükség esetén jól pótolhatók velük. Némelyik válogatos kiskutya csak az ilyen eledelt szereti. Visszonylag nagy cukortartalmuk rendszerint nem okoz gondot, de cukorbeteg kutyáknak nem adhatók!!!

Konzerv eledelek

Alighanem ezt a fajta eledelt ismeri legjobban a kutyatartok többsége,azt azonban sokan nem tudják,hogy kétfajta konzerv kutya eledel létezik,s a felhasználási módjuk is különbözõ.

Az egyik tipus gabona félét is tartalmaz,és önmagában is teljes értékû táplálék,a másikban pedig csak hús van,amelyet kekszel kell köriteni.Mindig gyõzõdjünk meg arról, hogy kiengyensúlyozott étrendet nyújt-e a választott eledel. Csak hússal ettetni a kutyát nem olcsó,hiszen igy több táplálék kell a kutyának ahhoz hogy jóllakjon. Ráadásul ebben az esetben - a költségektõl függetlenül - táplálkozás élettani szempontból nem kiegyensúlyozott a kutya étrendje.

Mennyit egyen a kutya??

A kutyák táplálékszükségletét az energiaszükségletük határozza meg. Anyagcserélésük intenzitása ( a táplálék energiává alakitásának,azaz elégetésének sebbesége )még fajtán belül is változó. Az emberhez hasonlóan a kutya is elhizik,ha rendszeresen több táplálékot vesz magához a szükségesnél,úgyhogy vigyázzunk kutyánk vonalaira!!! Mindamellett az állat testsúlya alapján nagyjából megbecsülhetõ a napi ideális étrend menyisége. Az eledeleken általában rajta szokott lenni hogy milyen termetû kutyáknak mennyit szabad adni.