Mivel lelkesíthetném a kutyáimat?

Szóval 3 lány kutyám van akik nem igazán szeretnek tanulni. Labda nem érdekes, Elsőt hidegen hagyja. Csakis a fogócska jöhet szóba- egymással- és a simi. Amikor Első egyedül volt, akkor sem volt más a helyzet. Kajálni imádnak, avval szoktam tanítani őket. Viszont azt veszem észre, hogy ha mondjuk nem olyan éhesek, akkor kevesebb az odafigyelés és a lelkesedés is. :( A nevelési módszeremben nem találtam semmi kedvszegő dolgot. Ha nem jól csinálnak valamit, akkor egy nem! és elölről kezdjük. Mindig nagy dicséret van, klikker, kaja, simi, ha rossz a kedvem el sem kezdjük inkább. Sajnos szoronganak, hogy valamit rosszul fognak csinálni, emiatt gátlásosak. Ez nehézzé teszi pl a trükkök tanítását. Hozzátenném, hogy "messzi földről csodájára járnak a szófogadásuknak" (pl. szüleim vendégeinek külön program a bemutató :D). Nagyon sok dolgot tudnak, csak épp kényszerből teszik, pedig csak Elsőt (8 éves) neveltem kényszerrel- nem bántással, erőszakkal!- a másik kettőt már vidám formában.. :(

Hogy tehetném lelkesebbé őket? Megoldás lenne-e az, hogy még többet foglalkozok külön velük, esetleg külön zárom őket? Mivel úgy tudom, hogy a második harmadik kutyák inkább az eggyel fölöttük állóhoz ragaszkodnak jobban, ráadásul ők anya-lánya-unoka. Engem nagyon tisztelnek és szeretnek, de talán egy kicsit elérhetetlennek érez a második és leginkább a harmadik? Gondom velük egy szál se volt soha, csak ez... :(