Mint a kutyád gazdája, tudsz-e neki parancsolni?

Még jó hogy...:)))

Én azt vallom, hogy addig lehet kedveskedni, kényeztetésben részesíteni egy kutyát, amíg minden a gazdi szabályai szerint történik...persze sok lehetőséget adok a kutyának személyisége kibontakoztatásához, igényei kielégítéséhez és szabadságot is kap.

Szerintem minél szófogadóbb egy kutya, annál több szabadságot élvezhet...a kutyámra jóformán soha nem kellene pórázt raknom, annyira engedelmes.

De muszáj is rám figyelnie, engedelmeskednie maximálisan, hisz póráz nélkül sok veszély érheti. Úttestnél megáll, kutyához-emberhez csak engedéllyel megy oda, egy szóra jön láb mellé vagy marad helyben bárhol, kutyákkal szembeni dominanciáját egy szóval le lehet állítani.

Miként tudom rávenni a jobb belátásra, ha nem akar engedelmeskedni...ha egy erélyes nem-re aztán ismételt parancsra sem reagál, akkor vagy leüvöltöm a fejét, vagy hangtalanul, "szemmel verve" közeledek hozzá fenyegető testtartással, amitől megadja magát...végső esetben elzavarom, kizárom a falkából

én 8 éves vagyok. van 1 pittem és egy rotim mind a kettőtt én neveltem egyedül. Nem húznak és a cicákat sem kergetik.

ha azt mondom, hogy ül akkor leülnek, de ha apum mondja akkor nem fogatnak szót neki.

nekem 3 kutyám van.

Manó, a hollandjuhász szerű tigriscsíkos menhelyi szuka, akit a faluban mindenki csak a sátán kutyájának hív:D

Pocak, a közepes testű keverék szuka

és Rasid, a közép-ázsiai juhász

a közép-ázsiai kanom egy tündéri engedelmes kutya, a kutyasuliban is dicsérik, hogy nagy mázlim van a természetével...

mindent megcsinál, amit kérek - ezt nála megfelelő motivációval érem el...:)

Sosem büntettem, fizikailag nem bántalmaztam, még az orrára sem koppintottam - mert nem kellett.:)

Sokkal jobban megértjük egymást annál.

Manó a menhelyről 2 hónaposan került hozzám finoman szólva neurotikus állapotban, az ember látványától is sokkot kapott és maga alá pisilt, hát még az autóktól... (áthajtott a csípőjén valami barom, de rendbe jött teljesen szerencsére.)

neki volt "szeparációs szorongása", amikor lakásban éltem vele és a suliba nem vihettem magammal, hát törtek tányérok...:D

+ más kutyáktól is félt, szóval minden baja volt, ilyenkor nem szabályosan jártam el, bátorítva babusgattam...

Ha félt egy kutyától, leguggoltam mellé, és beszéltem hozzá minél megnyugtatóbb hangszínnel. Hamarosan a legnagyobb virgonc lett belőle.

Utána kiköltöztünk családi kertes házba, sosem kellett nevelni, biciklivel, póráz nélkül sétáltattam, mindig beszélek hozzá, jöhet motor, macska, oda se hederít.:)

Nála sem alkalmaztam soha fizikai erőszakot, teljesen belebetegedne.

Ha valami rosszat csinál, kicsit leszidom, de látom rajta, hogy az is annyira rossz érzés neki, hogy nekem is nehéz...

Pocak kicsit más tészta, elég eleven és engedetlen VOLT!:)

annyira, hogy a szomszédok összefogtak, hogy a kutyának mennie kell...

Ezt Pocak megérezte, amikor csak arra gondoltam, hogy "jézusom, Pocak, most mi lesz, tényleg menned kell!", hirtelen iszonyú lelkesen elkezdett hozzám bújni, túrta a fejét, nem tudtam ellökni sem magamtól!

Egyszerűen bezsongott!!!

És onnantól SEMMI probléma nincs vele, sőt!

Tárva-nyitva hagyhatom a kaput, eszébe sem jut kimenni, a kerítést nem bontja már...

Azóta járunk kutyasuliba is, Pocak mindent rögtön megcsinál, a s.ggét úgy veri a földhöz az ülj-re, ha szerintem az már fáj...:D

Agilityben iszonyú ügyes, gyors felfogású...

Rasid is baromi ügyes, szűk karika, magas karika, minden jöhet...:)

Manó az egyetlen, aki fél a magasban, de nem erőltetek rá semmit...

Tökéletesen behívható, tudja az alapokat, az örző-védőn pedig úgy véd engem, hogy le se tojja az ostort meg a párnákat, a pasinak ugrana neki...

Ha valamilyen feladatot nem akar megcsinálni (pl. felmászni a palánkra) nem erőltetem, megmondom neki, hogy semmi baj Manócska, ügyes voltál.

És kész.

Szerintem minden kutya önálló személyiség, önálló lélek, akiket meg kell tanulni méltóan, társként kezelni.

Ki kell érdemelni a figyelmüket és tiszteletüket - de viszont is tiszteletben kell tartani őket!

NEM A SZOLGÁINK, NEM CSUPÁN ŐRZŐ-VÉDŐINK, HANEM A LEGŐSZINTÉBB, LEGDRÁGÁBB TÁRSAINK AZ ÉLETBEN! Én ezt szentül hiszem.

És az, hogy ezt kimutatom feléjük, nem akadályoz abban, hogy én legyen a falkavezér.

utolsó vagyok:)

Az attól függ!

Miben nyilvánul meg az engedetlensége? Tudnál példákat mondani?

(fogadok, jön majd egy csomó válasz, hogy dominancia, meg üss a fenekére, stb... amíg nem tudjuk a pontos történetet, addig nem tudunk igazán segíteni....:))