Hogy lehet ezt túlélni ha meghal a kedvenc, szerető
kutyád fiatalon (6évesen)? Tudom hogy egy állat de akkor
is.
Figyelt kérdés
2011. aug. 14. 20:43
1/7 anonim válasza:
Sajnálom, tudom milyen rossz, én minden állatomat, még hörcsögöt is képes voltam megsiratni, de gondolj bele, ennél sokkal nagyobb tragédiák is érhetnek, és talán fognak is érni az életben. Ne legyen így.
2011. aug. 14. 20:46
Hasznos számodra ez a válasz?
2/7 mantis religiosa válasza:
Én a kutyáimat nem állatként kezeltem. Mivel sok közös kalandunk, élményünk volt, családtag lett. Nem véletlenül az ember legjobb barátai. Ha másért nem, mert őszinték, és mindennél jobban szeretnek, bármikor, gondolkodás nélkül az életét adná érted. Sajnos sok "ember" ehhez nem tud felnőni. Sokan már azt is furcsának, találják, ha azt mondom, hogy meghalt a kutyám, mert szerintük egy kutya csak megdögölhet. Érzelmi sivárság. A bánatodra a legjobb gyógyír egy újabb kutyus. Azt viszont tudnod kell, hogy köztük sincs két egyforma, mind más jellem, egyéniség. De valamilyen módon az előző kutyák is benne élnek majd az új jövevényben. Ne várj soká!
2011. aug. 14. 21:03
Hasznos számodra ez a válasz?
3/7 anonim válasza:
Bármikor is hal meg a kutya, éppen olyan fájdalmas, mintha egyemberi családtagot vesztenénk el. Az egyik kutyánk már öreg, és készülök arra, hogy nem sokáig lesz már velünk. Néha el is szomorodok erre a gondolatra.
2011. aug. 14. 22:04
Hasznos számodra ez a válasz?
4/7 anonim válasza:
Nekem cicáim vannak, de ők nem állatok! Ők az én gyerekeim, akármilyen hülyén is hangzik, ez az igazság! Így maximálisan átérzem! Múltkor madzag lógott ki a cicám fenekéből, lenyelt egyet, eszeveszetten rohantam az orvoshoz, még az éppen aznapra tervezett állásinterjúra sem mentem el, és bár kiderült, h semmi baja nem volt, simán kijött a madzag, azt mondom, bármikor újra ezt tenném.
Ezzel csak azt akarom mondani, h teljesen átérzem, és részvétem, az ilyesmit nem lehet kibírni, mert ha 15-17 évet él egy kutya/macska akkor is nehéz elengedni, de hirtelen és fiatalon...nem ez nem való!!!
2011. aug. 14. 22:18
Hasznos számodra ez a válasz?
5/7 anonim válasza:
Fogadd részvétem... :(
Az én egyik kicsi angyalkám április 20-án ment át a szivárványhídon.
Még nem vagyok túl rajta...
Családtag volt, társ (ráadásul idős, menhelyes, sokat elletett, bántalmazott, azután autóból kihajított kutyus), nálam végre kinyílt, felszabadult.
A fotóját még mindig nem tudtam kitenni a polcra...
Elhamvasztattam.
Eltelt közel 4 hónap. Könnyebb már, de még biztosan sok idő kell, hogy ne legyen könnyes a szemem, mikor róla beszélek.
2011. aug. 14. 22:37
Hasznos számodra ez a válasz?
6/7 A kérdező kommentje:
Legrosszabb hogy a karjaimba halt meg az állatorvosnál és nekem kellett hazavinnem a hulláját.Szörnyű...
2011. aug. 15. 08:28
7/7 Csilla Julianna válasza:
Részvétem. Én tegnap éltem át ugyanezt, és nem számít hogy a kutyus 15 volt. :(
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
válasza:
válasza: