Hogy került Hozzád a kutyusod? Mesélsz?

Az előző:

A szempont az volt,hogy nyugodt kutyus legyen viszonylag kevés mozgásigénnyel,mert ő az első kutyusom.

Snaci keverèk: a mamám tanyájára volt soványan bedobva

Jó: nagyon okos kutya, rossz: túlságosan szeret sètálni ezèrt nagyon húz

Spániel: a halasi menhelyrōl fogadtuk örökbe

Jó:nagyon szófogadò

rossz: kicsit kövèr

Bischon havanese kev. : a mamám tanyályára volt bedobva a zuhogó esōbe ès oda volt kuporodva az asztal alá.

Jó:nagyon èrtelmes kutya

Rossz:nèha harap,mint a kicsi kutyák akik nagynak kèpzelik magukat XD

Tacskó kev. : az utcán volt csont soványan ès senki nem kereste

jó : okos

rossz: ugatós

Pekingi kev.: a tesóm iskolájánál volt nagyon ápolatlan gubancos szōrrel

Jó:okos

rossz:nèha harap mintha nagynak kèpzelnè magát

Mennyi szívtelen ember van h csk kidobja az állatait ès nem is keresi :( :(

Neked milyen kutyád van? ès leírnâd azokat amit te kèrdeztèl?

Én kiskorom óta szerettem volna egy Golden retrievert, és tavaly karácsonyra úgy hozta az élet hogy lehetett. Azelőtt azért nem, mert keveset voltunk nagyon otthon. 1000nm-es a kertünk, de reggel 7től nem voltunk otthon este 5ig.

Ezért aztán úgy történt, hogy karácsonykor újra felhoztam a témát, és végre belementek a szüleim. Voltunk az itteni kutyakozmetikába, és megkérdeztük a kozmetikust nemtud-e a közelben törzskönyves eladó goldent.

Megkaptuk a számokat, másnap míg suliban voltam a szüleim felhívták őket, és azzal fogadtak suli után hogy megyünk kutyát nézni.

És haza is tértünk Pajtival :)

Életem legjobb döntése volt^^

Kis történet? Hát legyen. :)

Én mindig is kutyás voltam gyerek koromtól. A vőlegényem meg mindig vágyott kutyára, de sosem kapott gyerek korában, előző felesége nem engedte hogy legyen. Aztán elvált és egyedül nem tudta volna a kutyát eltartani, magát is alig.

Megismerkedett velem, anyuéknál mindig kikutyázta magát, mert ott van egy beagle és egy német juhász keverék.

Összeköltöztünk tavaly nyáron és egy ideig el voltam a tengeri malacokkal, hörcsöggel, de hiányzott a kutya. Úgy voltunk vele, hogy először a lakást újítjuk fel, nehogy egy kiskutya folyton láb alatt legyen.

De mégis mindig nézegettem a neten a menhelyeket. Fájdítottam a szívem. :)

És megláttam őt.... megmutattam a páromnak és 3-4 napig ő volt a téma, vele feküdtünk, vele keltünk, mindig rá gondoltunk. A párom gondolt egyet és feltette a kérdést:

Mikor megyünk Várpalotára? :D

Így hát telefonos egyeztetés, stb, hogy megnézzük.

Úgy megnéztük, el is hoztuk.

Közös életünk legjobb döntése volt, tündér kis kutya, hálás, bújós, okos kis palota pincsi keverék.

Sovány volt és gyér szőre volt, egy kicsi betonos udvaron sínylődött 2 kis "nem akart" gyerekével,akiknek hálisten lett gazdájuk végül. Moslékon élt, azaz összeöntött maradékon. :(

Nálunk hízott egy kilót, kétszer annyi és hosszabb szőre lett, csupa izom, csillog a bundája, tele van energiával. :) Kapott minden oltást, mert még az se volt neki, kapott féregtelenítést mert az is kellett, kapott chipet, és most ivartalaníttattuk. Lizi-nek hívják és imádjuk tiszta szívünkből. Panelban élünk 50 nm-ben, de tervezzük hogy még egy kisméretű kutyusunk lesz majd és az is menhelyi. Igaz őt nem onnan hoztuk, mert mielőtt átszállították volna oda, megnézhettük a családnál. Nem tudtuk ott hagyni. Nem szidtak le minket a menhelyiek, örültek hogy lett gazdija, de az ivartalanítást követelték, megérthető.

[link]

Ez régi kép 4 hónapja készült, azóta megbundásodott, nagy vattacukor gatyája van és dús zászló a farkán, dús mellénye és hosszabb a fülén is a szőr. Jó tápot kap! :)

Hogy mi milyenek vagyunk? Én 37 éves nő, párom 35 éves férfi, mindketten barátságos, nyugodt természetű fiatalok vagyunk. Gyermekünk sajnos nem lehet, így ő a mi kicsink. :D

Hát én nagyon régóta szerettem volna egy Szibériai Husky-t. összegyűjtöttem valamennyi pénzt és mondtam a szüleimnek, hogy érdeklődjenek. Sajnos a közelben nem igazán van ilyen kutyus. Aztán egy nap este behivott magához anyu, hogy látott egy hirdetést, hogy eladó egy 6 hónapos Husky kutyus, utólag elmondta, hogy nagyon meggondolta, hogy el e mondja nekem, de aztán nem volt szive eltitkolni előlem.:) Anyu aztán beszélt telefonon az eladóval és másnap rávettem aput, hogy menjünk el megnézni a kutyust, a szomszéd faluba volt. Elmentünk autóval, egy fiú jött elénk, hogy megmutassa merre lakik, és hát egy kis, hát elég rossz állapotban lévő ház előtt álltunk meg. apu oda is súgta nekem, hogy na itt nm fogsz szép kutyát kapni. mindegy, aztán bementünk, hátra vezettek, és egy kis elkeritett részen, megkötve, sárban ott volt egy szép Husky kutyus, mindjárt megtetszett és kiakartam hozni a rossz körülmények közül és el is hoztuk. igaz, hogy fizettem annak az embernek, aki nem érdemli meg, de nem hagyhattam ott ezt a szép kutyát. aztán miután elhoztam kiderült, hogy nem is 6 hónapos, hanem 2 éves és, hogy kicsiket vár, gyanúsan nőtt a hasa, aztán meg is lettek a kicsik, kis keverékek, amiknek szerencsére sikerült gazdit találni, rendeseket. voltam azóta megnézni a kiskutyákat, akik már nem is olyan kicsik és nagyon szépek és jobban visszaütöttek a mamira.:))

Azt, hogy előtte kié volt ez a gyönyörű kutya a mai napig nem tudom, de abban biztos vagyok hogy nem azé akitől vettem...:S lehet ellopták valahonnan, avgy elszökött és ezek meg megtalálták... de azóta se jelentkezett senki, pedig sok helyen sétáltattam, meg kép is van fent a neten. szóval ez egy nagy rejtély.

a kutyus most már nálam van egy éve és nagyon imásom, ő az én mindenem, hihetetlen jó kutya, és nagyon értelmes, okos. persze azért a tipikus husky makacsság megvan.:) egyáltalán nem bántam meg, hogy elhoztam. bár néha eszembe jut, hogy vajon hol volt mielőtt hozzám került volna. de most már nem adnám oda senkinek. nagyon megszerettem őt:

[link]

en gyerekkorom ota szerettem volna kutyat, csak tombhazban nem tarthattunk. mikor kertes hazba koltoztunk, akkor is okot talaltak a szuleim. Most lett egy boxerem, akinek hamarabb volt neve mint maga a kutya.

Egy boxer volt az almom. Teljesult. Szeretem es o is. Sajnos azzal nem szamoltam, hogy kedvessege csak a gazdajara es a csaladtagokra vonatkozik...

A husky-s vagyok. Persze azóta nálam, nagyon jó élete van, nagyon szép az alkata, a bundája, rendszeresen van fésülve. Igyekszek mindent megadni amire csak szüksége van és tőlem telik. hogy ő milyen? nagyon barátságos kutyus, imád sétálni, rohangálni, szereti a vizet, főleg nyáron mikor melege van, imádja ha szeretik és ő is nagyon tud szeretni, más kutyákkal jól kijön, illetve más állatokat sem bánt, igazi kis huncut.:D amikor azt akarja, hogy simogassuk pacsit ad.:) aztán levágja magát a földre, hogy simogassuk a hasát, szeret velem bent aludni a szobába.:) nem szeret egyedül.

én hát elég zárkózott vagyok, de kedves, nem sok embernek tudok megnyilni, nem járok bulizni, többet ér nekem egy séta vagy kiülni a fűbe és nézni a csillagokat.:D szeretem a természetet, a szép zöld, természetes helyeket. nagyjából ennyi.:) 17L

Van egy Tacskó-Foxterrier keverékem. Ő úgy lett hogy mikor meghalt a Magyar vizslánk nagy szerettem volna egy Tacskót. Apum egyik ismerőséknek volt egy Tacsi szuka aminek gazdit kerestek akkor volt 8 hónapos. Hát elhoztuk. Nagyon szép kutya volt. Egyszer mikor tüzelt (akkor 3 éves volt) Nem zártuk be és a szomszéd Foxterrierjétől lett kiskutyája 2. Egy kan és 1 szuka. A Szukának találtuk gazdit a kant meg meg tartottuk. (a tacskót a szukát persze ivartalaníttattuk utána). Aztán a szuka Tacskónk 11 éves korában meghalt. És a kan kölyke még azóta is megvan nekünk aki most már nemsokára 6 éves lesz.

Van még egy 6 hónapos Puli kanunk. Ő úgy került hozzánk nem is olyan régen hogy szerettünk volna egy kutyát ami kistestű de jelez. Így a Pulira esett a választás. Nézegettünk interneten és találtam egy hirdetést amit fel is hívtunk. Elmentünk másnap megnézni a kiskutyákat. Ki is választottuk (persze azért több helyre is elmentünk de még is erre eszet a döntés). 3 nap múlva érte mentünk és megvettük. A kiskutya karácsonykor lesz 7 hónapos. Nagyon imádnivaló. A Tacsimmal jókat szoktak játszani.