Yorkshire kiskutyám, aki 9hónapos és még nem eset ki"minden"tejfoga (fent mégvan neki meg a szemfogai is). Meg hallottam olyat is, h 1 éves koráig várjak és addig még kitolhatja neki a másik foga, d már kivan neki bújva és nem hiszem, h kitolja?

Vidd el állatovoshoz.

Nekünk is muszáj volt, mert nem akartak kiesni a szemfogai, és mellette bújt volna már a maradandó.

Meg kellett műteni, a doki szépen kiszedte neki altatásban.

Nekünk nagyon jó barátunk az állatorvos, sokat beszélgettünk vele erről (is), mert én féltettem a kutyusomat a műtéttől, de azt mondta csak ez az egy megoldás van.

Én vagyok a 2. válaszoló.

Írtam hogy a mi yorkinknak is kihúzta az állatorvos, műtéttel, altatásban.

Egyet tanácsolok: vidd be add oda a dokinak, de ne nézd végig ahogy beadja az altatót neki. Ha ez megoldható. Maga a látvány (főleg ha imádod a kutyád-- mint mi a párommal) hogy megkapja az altatótinjekciót, kicsit remegett, próbálta tartani magát, közben bújt hozzánk, csak minket figyelt közben le nem vette rólunk a szemét, pár pillanat múlva kicsúsztak a lábai, nem tudta tartani a fejét de még mindig csak minket nézett... hát a párommal sírva fakadtunk. Pedig tisztában voltunk vele hogy muszáj megcsinálni az ő érdekében, és hogy fel fog ébredni. Csak hát annyira szeretjük... Családtag, na!

Kb. 15 percet vártunk kint (mert a dokink inkább kiküldött minket) és kész is volt. A miénknek az egyik szemfogát simán ki tudta húzni, de a másikat nem, ezért azt ki kellett operálni onnan. Ölben vittük haza, még aludt, úgy vigyáztunk rá mint a hímes tojásra. Kb. 1-2 óra múlva ébredt fel az altatásból. A menéssel meggyűlt a baja a drágánknak, mert nem arra vittek a lábai amerre menni szeretett volna. De ez másnap reggelre teljesen elmúlt. A műtét napján csak ivott, gondlom fájt neki, de nem nyüszített, egy hangja sem volt. Kicsit vérzett csak neki a helye, nem volt vészes.