A kutyák tényleg a nyalogatással fejezik ki a szeretetüket?

Nem, ezzel a behódoltságukat fejezik ki.

Náluk olyan, hogy szeretet nincs. Ösztönlények.

nem feltétlen a szeretet jele,behódolást is jelenthet , de lehet éhes :), akár azt is "mondhatja" ezzel 'hagyjatok már békén!', figyelemfelkeltésre is használhatja akárcsak a nyüszögést

vagy egyszerűen megfigyelte mindig van válasz a nyalogatásra és ezért ismételgeti

nem ártana egy-két könyvet elolvasnotok, hogy milyen természetes fizikai és lelki igénye van egy kutyának pláne kettőnek!-mert bizony nincs a legfontosabbak között a simogatás, és mivel ti most a középpontba helyeztétek a kicsit, ebből még jócskán lehet gond a két kutya között

nem késő megismerni még a kutyák gondolkodsát és helyesen nevelni őket!!!

1) Azt, hogy ne legyen gond a két kutya között, elsősorban azzal tudjátok megoldani, hogy nem kivételeztek a kicsivel. Tudom, hogy nagyon nehéz, mert cuki meg minden, de képzeld magad a nagy kutya helyébe. Vannak a gazdáid, az isteneid, a mindeneid, akik egyszer csak beállítanak egy nyüszögő, tejszagú csöppséggel, és elhalmozzák a szeretetükkel, simogatják, ölbe veszik, és ami a legrosszabb, etetik napjában többször!!!! Felháborító, nem csoda, hogy a szíve szakad meg az öregnek, mikor a kicsi odamegy hozzá kuncsorogni és érzi rajta az ételszagot meg a Ti szagotokat. Nem csoda, ha idővel ellene fordul. (A kölyköket a legtöbb kutya nem bántja, mivel nagyon erős ösztön bennük, hogy kölyköt megharapni tilos. Az lehet, hogy odacsíp neki rendreutasításként, ha már nagyon erőszakosan/fájdalmasan játszik, de egészséges kutya sosem ölne meg kölyköt, bármennyire az agyára megy. Ha idősebb lesz, akkor lehetnek gondok.)

Ha a kicsinek adtok enni, ELŐTTE (!!) mindig adjatok legalább egy falatot a nagynak is, hogy ne érezze magát félrelökve. Simogassátok minél többet, lehetőleg akkor, ha a kicsi is a szeme előtt van, hogy jó élménnyel kapcsolja össze. És fontos: Mindig álljatok a nagy oldalára, ha viszály van, tehát ha pl. a kicsi pofátlanul beleeszik a tányérjába/rámászik, amikor pihenne, és az öreg rámordul, akkor ne őt szidjátok le (hiszen teljesen igaza van), hanem a kicsinek tiltsátok az adott viselkedést. A kölyöknek meg kell tanulnia a határokat és a kutya-udvariasság szabályait.

Rá fog jönni az öreg, hogy az új kutya jelenléte nem azt jelenti, hogy őt már nem szeretitek. Meg fogja szokni, és rá fog jönni, hogy még játszani is lehet vele. Csak pár napja van nálatok, nem csoda, hogy nem tudja hova tenni a dolgot és féltékeny.

2) Már leírták előttem, a nyalogatás a behódolás jele, de ettől még a kiskutyád szeret téged, nyugodt lehetsz, és ez idővel csak erősödni fog. Én speciel nem hagynám a nyalogatást, a falra mászom tőle, de ez csak az én dilim, ha féreghajtva van a kutya, nem gáz.

3) Testvért egyelőre biztos nem, és szülőt sem, hiszen az anyára még emlékszik, az apja meg nem érdekli. Egy felnőtt, tapasztalt falkatársat lát benne, akitől egy csomót lehet tanulni. De rátok még a nagy kutya is hallgat! Akkor ez csak azt jelentheti, hogy ti vagytok az abszolút vezérek és anyák egy személyben.

Később, ha a rangsor kialakulóban van, lehet, hogy a nagy kutyának fog jutni az alárendelt szerep, de akkor már inkább lesznek "testvér"-kapcsolatban, emberi értelemben értve. (A kutyák nem tartják a rokoni kapcsolatokat, a fiú simán befedezi a saját anyját, testvér a testvért.)

Ja és még valami: sose simogassátok csak azért, mert nyüszög. Mire észbe kaptok, ott fogtok tartani, hogy csak az ágyatokon a nyakatok köré csavarva hajlandó aludni, mert különben nyüszög. Majd abbahagyja, ne szokja meg, hogy ezzel bármit is elérhet, kivéve, ha ez konkrét jelzés a részéről. (Pl. "Rögtön, de azonnal ki kell mennem, mert mindjárt bepisilek!!") De ezt úgyis látjátok majd a viselkedésén kellő gyakorlattal.

Szóval: ha nyüszög, azonnal hagyd faképnél és nézd levegőnek pár percig. Villámgyorsan rá fog jönni, hogy nem dirigálhat neked.