Néhány kérdés kutyámmal kapcsolatban!?

Az a gond felénk, hogy két lehetőség van. Vagy a falu felé, a faluban sétálunk, ahol ugye a kerítésen keresztül ugató kutyák elkerülhetetlenek, vagy az erdő felé megyünk, ahol pedig a kullancsok elkerülhetetlenek. A létező összes szert kipróbáltuk már nagyjából és ezeket a dögöket sehogy nem tudjuk távol tartani, így megmondom őszintén a falu verziónál maradtunk, hiszen a kutyák egészsége az első. Volt már mindkettő babéziás, én azokat a napokat nem kívánom senkinek és nem is akarom még egyszer átélni!!

Itthon is rettegünk tőlük (az erdő szélén lakunk), de alaposan körbe van permetezve nem teljesen legálisnak mondható rovarirtóval az egész udvar és környéke, így egy-két hónapra megszabadulunk tőlük legalább kerítésen belül.

A problémát mégegyszer leírva: Az öreggel semmi probléma, nem fél, pedig jött már nekünk úgy nagyobb kutya régen, hogy az enyém a lábamközött két lábon állva a karomba csimpaszkodva, az a dög meg körülöttünk körözve... Kb csukott szemmel imádkoztam, hogy megússzuk épp bőrrel. Lényeg, hogy ő sosem félt, nem stresszelt, hihetetlenül nyugis lelkületű kutya.

A pici első séta óta iszonyatosan bevan pánikolva. Ha egyedül megyünk lehetetlen vele bírni, leül és sír, menne hazafelé inkább, ha ezen túlvagyunk, akkor ugrál, rángat, "nyafog", egyszerűen meg van zavarodva, hogy most mi fog történni.

Ha az öreggel megyünk, akkor nagyon szépen sétál ("össze vannak nőve"), egészen addig, amíg ugatni nem kezd ránk egy kutya, ettől megint jön a nyafi, az ugrálás, a rángatás. Ha elengedném ilyenkor kiszaladna a világból.