Egyszerűen nem tudok elkezdeni kötődni és úgy igazán nagyon megszeretni az új kutyusomhoz, aki 2 hónapja lakik velünk. Mit tegyek?

Mi az, ami miatt úgy érzed nem illetek egymáshoz? Kölyök vagy felnőtt a kutya?

Még csak 2 hónapja van veled, ezalatt igazi kötődés nem igazán tud kialakulni, hamarosan megszereted ezt a kutyát is, ne aggódj. Tölts vele minél több időt, tanítsd trükkökre, járjatok el kutyasuliba, agilityzni, ezzel tudod erősíteni a kötődést.

Értem, szóval a probléma az, hogy te dolgoznál vele, de őt annyira nem érdekli semmi.

Én a kutyámat úgy vettem rá az apportírozásra(neki sem akaródzott semmit visszahozni, csak bámult az eldobott játék után, mondjuk ő elég kajás), hogy egy textil tolltartót megtöltöttem száraztáppal, egy kis ideig abból jutalmaztam, hogy lássa, benne van a kaja, majd elkezdtem húzogatni a szája előtt. Ha megszagolta, kinyitottam és beleehetett a tápba. Mikor ez már ment neki csak akkor nyitottam ki, ha bevette a szájába, amikor ez is 100%-ig ment letettem a földre, ha megfogta, akkor jutalmaztam, ha felemelte, akkor extrán. Egy idő után kb egy méterre eldobtam, ha odamentés megfogta, akkor juti és nagyon biztattam, hogy jöjjön ide hozzám. Ha ki is ejtette a szájából, akkor is jutalmaztam, majd később már visszahozta, mert rájött, hogy csak én tudom kinyitni. Később továbbfejlesztettem, az ölembe kellett ejtenie a zsákot, tartani addig, amíg el nem veszem, feladni újra ha leejtette, felugrani vele, hogy ne kelljen lehajolnom(hehe). Most már ott tartunk, hogy bármit eldobok megy utána és lelkesen hozza vissza(papucstól kezdve labdáig minden. Próbáld meg te is ezt a módszert, én sem gondoltam, hogy mennyi fog, aztán a sok gyakorlásnak meg lett az eredménye.

Most pont a legrosszabb időszakát éli, ne légy elkeseredve. Én is megszenvedtem ebben a korban a colliemmal. 3 hónapos korától jártunk kutyasuliban, úgy menetelt mellettem, hogy öröm volt nézni, mindent első szóra megcsinált, nagyon büszke voltam rá. Aztán 6 hónapos korában elkezdett szemétkedni, fogta magát és otthagyott a pályán és felült a palánkra, nem jött vissza ha hívtam, nem érdekelte a kaja sem, amiért addig majd megveszett, megmakacsolta magát és lecövekelt a pórázon, hisztizett, megsértődött, kiállításon nem figyelt, szóval minden amit el tudsz képzelni. Hát én is nagyon el voltam keseredve, hogy mi lett vele. Aztán fokozatosan kb 1 éves korára újra visszaállt minden az eredeti kerékvágásba, újra hajlandó volt dolgozni, letettük a terápiás vizsgát, kiállításon is hajlandó volt együttműködni.

Most a kamaszkorát éli, egy éves kora után sokkal jobban ki fogtok jönni, lényeg, hogy ne hagyj rá semmit, nehogy rögzüljön a helytelen viselkedés.