Milyen idősen kell elkezdeni tanítani a kutyát?

ma 11:13-nak

Osztom a véleményét. A túl korai képzés olyan mint egy bölcsődés gyereket iskolába járatni.

Elsősorban megismertetném a kiskutyát a külvilággal.

Emberekkel, állatokkal, zajokkal, fényekkel, sötétséggel, járművekkel. Mindennel csak ismerkedjen. hadd legyen kölyök.

Kialakítom a kötődést úgy hogy sokat legyek kettesben vele. Ahogy cseperedik, fokozatosan kell elkezdeni tanítgatni a behívásra. Ha jó a kötődés úgyis bejön. Ezután az ültetést és más kisebb apró dolgokat meglehet neki tanítani.

Viszont a komolyabb iskolai munkához el kell érnie a kamasz kort. 10-hónapos kor után célszerű vele iskolai szinten foglalkozni. Addigra már benő a feje lágya.

"Ahogy cseperedik, fokozatosan kell elkezdeni tanítgatni a behívásra."

...és az ilyen kutyákból lesznek a behívhatatlanok. :o))) huhu hány ilyennel találkoztam mint kiképző... ugyanezzel a felkiáltással, hadd legyen a kutyának gyerekkora. Hahaha...

Az alapvető probléma ezzel a tézissel az, h van egy dolog amit addig engedtél pl. rángathat pórázon, nem kell leülnie a járdánál, egyáltalán nem kell parancsot végrehajtania, majd hirtelene ezeket elkezdik megkövetelni a gazdik és csodálkoznak, h a kutya nem működik, a kutya hülye, a kutya kezelhetetlen. Pedig csak annyi van, h a kutya össze van zavarodva.

Itt akik azt mondták h hagyd és legyen a kutyának gyerekkora azok nincsenek tisztában a puppy training fontosságával és alapvető szabályaival ezek szerint. Az alapszabály mindenesetben az h a kutyának azt a kezdetektől nem engedjük meg amit nem szeretnénk h a későbbiekben ne csináljon ill. alapvetően megköveteljük szintén a kezdetektől amit szeretnénk ha később is úgy működne. A többi időben meg nem teremtünk lehetőséget a kutyának hibázni. Pl. természetes h egy kölyök kutya nem fog kilométereket de még több száz métert is laza pórázon, ránk koncentrálva sétálni, de amíg pórázon van addig igenis ne hagyjuk h azt csináljon amit akar. A póráz arra való h elmenjünk vele egy olyan helyre ahol lehet engedni - én legalábbis így csináltam. És a tanítványaimnak is ezt a módszert javaslom és nekik is (érdekes :o)) beválik. Minél többször hagysz egy kutyát hibázni (kontroll nélkül és korrekció nélkül), az annál jobban rögzül - és nem nehéz kitalálni ha ezeket kölyökkorában teszi akkor ezek rögzülnek a helyes viselkedés helyett.

A másik szabály, h egy kölyökkutyával a kiképzés nem ugyanúgy néz ki mint egy felnőtt kutyával. Nagyon játékos, alapvető ösztönökre épít és nem tart tovább alkalmanként 5-7 percnél. Ebből egy nap max 2-3szor.

Valamint a kutyát meg kell tanítani tanulni. Szintén nagyon sok olyan kutyával találkoztam akinek az életéből ez kimaradt és gőze sem volt róla mi az "embernek engedelmeskedni", parancsot megtanulni, végrehajtani - nem a saját szórakoztatása miatt, hanem gazda kedvéért, azért mert ez a szabály. Ezen kívül pont a tanítás, a gazdival való interakció - ami nem csak játék, hanem játékos formában a gazda pozíciójának alapjainak a lefektetése - rendkívül hasznos, kitűnő kutya-gazda kapcsolatépítő dolog.

Két példa: az én kutyámat 4,5 hónapos kora óta az esetek többségében póráz nélkül sétáltatom, mivel azóta tudja a járdaszabályt úgy h 3 hónaposan hoztam el. Behívási gondunk nem igen volt, most meg egyáltalán nincs.

A másik remek példa a korai tanításra és mikéntjére, mijére:

http://www.youtube.com/watch?v=gTo2lAvqKUw&feature=share&lis..

Ez természetes h hozzá jobban kötődik, hisz fajtárs. A megoldás: külön viszed őket sétálni.

És erre céloztam h játékos tanítás és megtanítani h hogyan kell tanulni. A fenéklenyomás nem a legjobb módszer, főleg ha utána nem követte elég intenzív jutalom (értsd pozitív élmény)