Ti is sokat beszéltek a kutyátokhoz?

Igen, lehet bogarasnak is néznek az emberek mert utcán megfeledkezek néha róla aztán mondom pl hogy "de hideg van,nem?" vagy "gyere most menjünk másik irányba" "meddig fogod szagolgatni azt a botot menjünk már!".

De nem szokott érdekelni,sok embert látok hogy a kutyájához beszél utcán is,szóval megnyugtat hogy nem vagyok ezzel egyedül xd de ösztönös,hát itthon is beszélek hozzá,utcán miért ne tenném?

Meg olyan édes mikor szomorú vagyok és egyedül vagyok,mindig leül velem szembe és hallgatja amit mesélek,el-el biccenti a fejét,annyira meg akarja érteni hogy épp mi a bajom,hogy mit mondok:)

Ilyenkor mindig jobb kedvem lesz!!:)

De pl azt hogy éhes vagy? Szeretnél sétálni? Hozol játékot? Mit szeretnél? Hol a xy játék? Hol a papi?(így hívom neki az élettársam) Ezeket érti mert tudja hogy összekapcsolódik a cselekménnyel úgyhogy ez más tészta.

Mi is beszélünk a kutyákhoz,de a párom már orvosi eset...néha már sztem is túlzásba viszi. A mi kutyáink pedig válaszolnak/feleselnek attól függően miröl van szó.

Sőt már lassan két hete esténként kihozzák a plüss játékaikat (egyet-egyet) és azzal aludnak mint a gyerekek.Agyam eldobom tőlük!