Előreküldés tanítása bólya nélkül?

Én az IPO-s előreküldést tanítottam a klasszikus módon. Egy rét, pálya, nyílt placc VÉGÉRE, kerítés elé, rét széli fás rész elé raktam labdát, tálban kaját, frisbeet, mikor mit. Ezekhez küldtem Argost először csak 5-10 méterről, majd egyre messzebbről. A fontos, hogy mindig a végponttól távolodok a kutyával, hogy megszokja, a tér végéig kell futni.

Aztán fokozatosan lehet növelni a távolságot.

A játék, kaja elhagyása fokozatosan mehet...közben lehet az elején kis koncentrációt kérni szemkontakttal, majd egy-két lépés lábnál követést, stb-stb.

Argos egy idő után ki akart törni magától, tudta, mi fog következni...versenyen is megindult mellőlem, de visszaugrott :)

Ezt gyakorláson úgy javítottam, hogy amint nem figyelt rám és/vagy előzött, visszamentem a kiindulópontra...volt, hogy ezt egymás után 4-5-ször eljátszottuk...

Sokszor nem kérek fektetést, hanem hozhatja a játékot, eheti a fedél nélküli tálka kaját...sokszor nem lábnál követésből indítom, hanem felhergelem, visszatartom, majd indítom...néha nincs kint semmi és úgy fektetem, de ez a legritkább, 10-ből 9.

Több technika is van rá.

A hagyományos módszer, hogy kiraksz jutalom falatot, játékot és ahhoz küldöd ki a kutyát. Nagy a motiváció, nagy a lendület, azonban több buktatója is van. Az egyik, hogy a kutya egy idő után lelassít, szaglászik, elkezd keresgélni, ami nem olyan szép. A másik, hogy nagyon nehéz kivenni belőle a jutalmat.

Másik módszer, hogy terep tárgyhoz küldöd ki a kutyát. Fához, kerítéshez, épülethez. Ilyenek mindenhol vannak, ezért itt nem kell azzal szenvedni, hogy kivedd a céltárgyat a feladatból. Ennek viszont az a hátulütője, hogy ha komolyabban akarsz vizsgázni, versenyezni, akkor el kell érni, hogy idegen helyen is elsőre nagyon nagy távolságról előre tudd küldeni a kutyát a kiszemelt oszlophoz, fához. Én ezt a módszert kezdtem el, de ha idegen területen gyakorolunk, akkor a 35-40 m-nél messzibb célhoz már nem megy ki elsőre, csak 3-4 gyakorlás után. Márpedig versenyen nem mindig áll módunkba gyakorolni a pályán.

A harmadik variáció az előreküldés tanítására a labda. Ha ügyesen tudsz célozni labdával, akkor felépítheted úgy is a feladatot, hogy mindig pont a kutya elé dobod a labdát. Ezzel eléred azt, hogy hatalmas lendülettel, hátranézés nélkül rohan ki a kutya, hisz arra számít, hogy le fog esni előtte a labdája. Persze ez csak akkor járható út, ha labdamán kutyáról van szó. Én most ezzel kísérletezek. Igaz, nem ezzel építettem fel az előreküldést, ezt a technikát csak arra használom, hogy gyorsítsam a kutyát és kitoljam a távolságot. Mindenféle tárgy nélkül úgy 25 m-t tett meg a kutyám régebben, azt is bizonytalanul. Vettem a fressnapfban egy labda elhajító kart, amivel jó 50 m-re el tudom dobni a lasztit. Most már elértünk odáig, hogy magától kirohan kb. 40 m-t mielőtt dobnék. Jelenleg ez tűnik a leghatékonyabbnak.

Igazából nincs jelentősége. Én előre küldöm a kutyát, egy idő után kidobom a labdát és azt vissza is hozhatja. Mostanában csak minden harmadik-negyedik alkalommal fektetem úgy, hogy a szájában a labda. Ritkán szoktam még azelőtt fektetni, hogy megfogná azt. Most majd megint elkezdünk komolyabban készülni versenyre, majd többször fogom fektetni, mind a kétféleképpen.

Annyit még javasolnék, hogy ha a kutya vissza fordul feléd, keresi nálad a labdát mielőtt kidobnád, akkor azt ne fogadd el, hanem kezdjétek előröl az egészet. Hamar rá fog jönni, hogy csak akkor kapja meg a jutalmat, ha nem néz vissza.

Egyébként ennél a módszernél is és annál is, amit Szilvi írt, az hatalmas előny, hogy így a kutya az előreküldést jutalomnak tekinti. Ezt én ki is szoktam használni.

Ilyenkor jó, hogy nem járunk kutyasuliba :D A Duna parti helyeinken, 3-4 placcon gyakorolunk mindig. Egyszerűen megszokta, hogy a napi gyakorlás és játék után minden nap az előreküldés volt az utolsó feladat...már úgy csináltam, hogy ne lássa, hogy rakja ki ismerős a jutalmat, de a kutya TUDTA :D

Most télen a tök sötétben gyakoroltunk, világító labda volt kirakva és elé volt téve a kaja-frisbee-labda :D

Aztán ugye a pesti 3 versenyen lehetett menni 1-1 alkalommal gyakorolni...ott belőttem neki, hogy hova kell futni nagyjából.

Tudja, hogy ha azt mondom biztatóan, hogy "előre", akkor rohanni kell és lesz ott juti...vagy pont nem és fektetés után dobom, dobja ismerős, viszi ki ismerős, vagy megyek oda és ültetés után kapja...ugyanis a felüléssel élesben szenvedünk :D vagy fel sem ül, vagy csak félig...

A fektetést a legritkábban várom el tőle, ugyanis a sok fektetéssel lassítom a kutyát...egy versenyen második vezényszóra feküdt, a következőn lefeküdt elsőre, de későn...az utolsó versenyen akkorát üvöltöttem, hogy azt hittem, a torkom szakad ki a helyéről...de lefeküdt :)

Ja, újabban úgy gyakoroltuk a fektetést, ami később nyomra tárgyjelzéshez is jó, hogy a zárt tálka mellett vezényszóra fektetem és segítő fut oda és nyitja ki a tálkát...

Az apporttal nem keveri össze...igazából tök mindegy, hogy hozd-ot vagy előre-t mondok, rohan a labdához, ha látja ugyebár.

Ha nem látja, akkor is az "előre" hallatán beindul és a végén vagy lesz vmi, vagy nem :D

A 6-os válaszhoz még annyit, hogy tényleg jutalom :)

Csináltam azt, hogy a kutya tudta, hogy már kint a kaja/labda, de másik játékra, vagy kézből adott kajára meneteltünk és gyakoroltuk a pózosokat, igazodásokat az előreküldés irányával ellentétes irányban, illetve keresztben...majd amikor már klasszul figyelt RÁM,akkor befordultunk az egyenesbe, megálltam, rám figyelt...sokszor ilyenkor állásból küldtem, sokszor volt, hogy felhergeltem, de gyakran előírásszerűen menetelésből mehetett ki

Ha tárgyhoz küldöd folyamatosan (bója, fa stb) fenn áll a veszély, hogy versenyen is ilyen tárgyat fog keresni a kutya és az nagy szívás. Én úgy tanítom neki, hogy először jól látható helyre kirakja a segéd a labdát és odaküldöm, majd egy idő utána a labda eltűnik a látótérből ás úgy küldöm ki. Van ásva 1 kis gödör és abban van a labda, így megtanulja a kutya ha nincs kint semmi akkor is ott van a labda. Nem köti semmilyen tárgyhoz a jutalmat ezzel a módszerrel.

Fektetést pedig úgy alapozzuk, hogy megugattatom a kutyámat magamra úgy hogy a segédem megfogja pórázon, és mikor bepörögött lefektetem. Mikor elérünk nála egy bizonyos szintet ezzel a fektetéssel, majd belerakjuk az előreküldésbe. A felugatás azért jó, mert ilyenkor izgatott a kutya hasonlóan mint mikor szalad az előreküldésnél, így mondhatni előkészítjük a szituációt.

Még valami, mikor a kutya kiment a labdáért és visszafelé rohan, felveszek egy abnormális pozíciót (pl leguggolok) és meghívom magamhoz egy másik labdával. Ez pedig azért hasznos, hogy megtanulja hogy nem csak előreküldés végén van jutalom, hanem tőlem is kaphat bármikor. Persze fontos kiemelni hogy csak azután hívom magamhoz hogy kivette a labdát a gödörből, vagy pedig lefeküdt már. Ezzel a módszerrel elég szép előreküldést lehet összerakni úgy gondolom.