Hogyan szoktassam le a kutyám az ugatásról?

1. Kutyát nem tartunk úgy, hogy bárki megmérgezhesse. Ez a ti felelősségetek, oldjátok már meg, hogy biztonságban legyen.

2. Unatkozik szerencsétlen. Mennyi időt töltötök vele? Naponta mennyit sétáltatjátok?

3. Nyilván be kéne vinni. Aminek az akadálya biztos az, hogy a szülők ezt nem engedik...

"a kutya nem házba való" Már hogy a fenébe ne lenne házba való?! A kutya egy szuper szociális lény, lételeme a társaság! Minden egyes fajta úgy alakult ki, hogy egész nap a gazdájuk mellett voltak. Erre a mai tudatlan ember kilöki a kutyát a kertbe és le se sz.rja. Az a gond, hogy még mindig ez a primitív, paraszti felfogás az elterjedt kis hazánkban, hogy a kutyának így a jó! Leszámítva azt a kevés pásztor kutyát, minden egyes fajtának és keveréküknek a gazdája mellett van a legjobb helye, a lakásban! (És még a pásztor kutyák is nagyon igénylik az emberi társaságot!) A fejlettebb országokban eszükbe sem jutna ez embereknek, hogy kutyát kint tartsanak a kertben!

És mennyit foglalkozol vele? Mennyit sétáltatod naponta szabadon? Mennyit tanítod, dolgozol vele naponta? Mennyit viszed más kutyák közé? Kitalálom, semmit, mert ott a kert, amiben a kutya mozoghat kedvére. Még egy titkot elárulok, a kutya nem fog egyedül rohangálni, mint egy hülye! És nem fogja saját magát szellemileg sem lefárasztani! Ha már kutyát vállaltatok, legalább nem kéne elhanyagolni!

A heti egyszeri mozgás nem ér sokat. Naponta kell eleget sétáltatni és szellemileg is fárasztani. Ez annyi foglalkozást jelent, ami után már kedve sem lesz ugatni a kutyának. Nyilván ha rengeteg fölös energiája van, valahogy le kell adnia és ezt nem tudjátok gátolni.

Az, hogy hisztizik miután a szüleid elmennek szeparációs stresszre utal. Megfelelő nevelés mellett ez elmúlik, erre rá kellene gyúrnia a szüleidnek és neked is. Ha már rendben lesz a viszonyod a kutyával és a szüleid is helyre teszik a kapcsolatukat vele, viszonylag könnyű lesz kialakítani egy szabályt az ugatásra vonatkozóan. Addig, míg nincs megfelelő tekintélyed neked és a szüleidnek a kutya szemében, ez elképzelhetetlen. Persze megint ismétlem, napi kellő szellemi és fizikai fárasztás nélkül nem lehet eredményt elérni!

"Eddig mindig lementem és leszidtam ha éjjel ugatott, ha nappal, akkor játszottam vele." Vagyis ha éjjel ugat, akkor bünteted, ha pedig nappal, akkor jutalmazod. Ez hatalmas következetlenség, persze, hogy így nem fog elmúlni ez a gond soha! Ezt nem tudja értelmezni a kutya, csak össze zavarod így.

A szeparációs stressz lényege, hogy a kutya nem hiszi el, hogy a gazdái meg tudják védeni magukat. Vagyis nincs elég tekintélye az embernek, nem tölti be azt a vezető pozíciót, amit kell, amit a kutya igényel.

Ha ezt megoldjátok, ha helyre teszitek a sorrendet, ez magától is el fog múlni. Vagy megpróbálhatjátok, hogy csak rövid időre mennek el a szüleid. Mikor a kutya abba hagyta a hisztit, azonnal vissza mennek, ezzel ráerősítve arra, hogy nyugodtan kell várnia. Így hosszabb-rövidebb idő alatt elmúlhat a szorongása.