Őszintén ki vagyok akadva! Mit kellett volna tennem, ha találok egy kutyát?
Ma reggel bevásároltam egy helyi hipermarketben, kifelé menet valami eszméletlen vonyításra lettem figyelmes. Nézelődtem honnan jön a hang, egyszercsak megszűnt, azt hittem az egyik közelben álló nő bicikli kosarában volt a kutyus, azért szűnt meg a hang, mert ők közben elmentek.
Már éppen szálltam volna be az autóba, amikor megint hallottam, nem bírtam nyugodt szívvel eljönni onnan.
Végül közelebb mentem és a hang egyértelműen egy ruhagyűjtő konténerből jött.
Annak olyan a kialakítása, hogy én nem tudtam hozzáférni, hogy kivegyem a kutyust.
Első körben bementem a hipermarket infó pultjához megkérdezni, hogy tudnának-e segíteni, tudják-e ki tette ide a ruhagyűjtőt, kinek lehet hozzá kulcsa. Ő nem tudja és nincs ideje és hagyjam békén, hívjam a rendőröket, majd ők intézkednek...
Oké... jobb híján hívtam a rendőröket (helyi, vezetékes telefonon direkt, nem a 17-es számon, első körben csak tanácsot kértem), ők kijöttek, ők is elküldtek melegebb éghajlatra, hogy ilyen témával nem őket kell hívni, miért nem hívtam sintért?
Kétlábon járó telefonkönyvnek néznek, hogy a helyi menhely, sintértelep, állatvédők és egyebek száma is megvan? Meg is kérdeztem dühömben, mire ismét leszóltak, hogy nem kell hepciáskodni.
Eltoltam a fél napomat idióták körében, akikbe semmi állatszeretet nem szorult, mintha még én lennék a hülye, hogy megakarok menteni egy kicsi lelket. Egy kis kölyök kutyus volt amúgy, karakán kis kölyök, úgyhogy jó eséllyel hamar találnak neki gazdit, szerencsére az ő élete már sínen van, de akkor is nagyon dühös vagyok. Órákat toporogtam, olykor beszéltem a kutyához, mint a sajátjaimhoz szoktam, hogy nincs semmi baj, minden rendben lesz... Közben meg jobbról balról csak a lehurrogást kapom, hogy mekkora idióta vagyok, hogy itt mindenkinek plusz munkát csinálok. Ott kellett volna hagynom?
válasza:NEM! Nagyon is jól tetted, hogy segíteni akartál/segítettél.
Sokkal értékesebb ember vagy, mint azok, akiknek "plusz munkát csináltál". Ők meg csak menjenek el melegebb éghajlatra. A kutyus nevében is köszönöm, igazán szép dolog volt tőled! :))))))
válasza: válasza: válasza:Bárcsak minden ember ilyen állatszerető- és védő lenne, mint Te! Megértem, hogy dühös vagy, én is nehezen tudtam volna fékezni az indulataimat azokkal szemben, akiket nem zavart, hogy egy kutya élete forog kockán. Legszívesebben fejbe rúgnám az ilyeneket, már bocsánat. Szóval minden elismerésem neked!
De azt nem írtad le, hogy végül, hogy sikerült kiszedni a kicsit?
válasza: válasza:Az embereket annyira nem érdekli.. Jól tetted!!! Már csak azért is érdekelhette volna őket, ha nem is a kutya miatti szeretetből, hogy a ruhákat beszennyezheti, ha ott marad...
Én egyszer ugyanígy hipermarketben voltam, láttam, hogy állnak az emberek körben és néznek, meg valaki még óbégat is. Kiugrott egy hal a tartályból a földre és ott vergődött. Ott állta körbe egy rakás ember, senkinek sem jutott eszébe lehajolni, fel venni és visszadobni szerencsétlen állatot, csak nézték, ahogy vergődik és töri össze magát a padlón. Hihetetlen. Odamentem, felvettem betettem a tartályba. Úgy néztek rám, mint egy komplett hülyére.
válasza: válasza:Nem gondolom, hogy ez akkora hőstett lenne, én ezt természetesnek érzem. A vonyításra rögtön megszólalt a vészcsengőm és annyira keserves sírás volt, hogy nem volt szívem így elmenni onnan. Napokig azon rágódtam volna, hogy vajon nem rajtam múlt-e egy kutyus élete. Ettől megakartam kímélni magam! :)
A megoldás az lett, hogy nagy kegyesen nekiálltak a rendőrök intézkedni. Próbálták kideríteni kihez tartozik a konténer. Olyan "beejtője" van, hogy nem lehet belelátni sem igazán. Telefonálgattak karitatív szervezeteknek a városban, vöröskeresztnek, sehonnan nem érkezett érdemben válasz, így végül le lett vágva a lakat az ajtajáról és ennyi. Ahogy kiszabadult a kutyus, már az infó pultos is volt olyan rendes és hozott egy kis vizet neki, megkértem, hogy hozzon valami kaját is, kifizetem, de végül nem hajtotta be rajtam. Olyan hévvel evett szegény, hogy majd kiestek a szemei. :)
Aztán kijöttek a helyi menhelytől is, azonnal beleszerettek, szerencsére jó lelkű emberek dolgoznak legalább ott. Azt mondták, hogyha nekem nem kell, akkor biztosítanak számára helyet, de biztosak benne, hogy gyorsan belezúg valaki. A szívem majd meg szakadt, de sajnos nincs keretem minden aranyos kutya befogadására. Remélem jó sorsa lesz.
válasza:Mindig elborzadva olvasom, amikor hasonló sztorikat írnak a rendőrökről. Nekem szerencsére nincsenek ilyen rossz tapasztalataim, de szörnyű, hogy mégis sok ilyen (rendőr) ember van! Az ember segítséget remélve hívja őket és elküldik... Hát akkor mégis ki másra számítson?
Szerintem határozottan helyesen cselekedtél. A legtöbben valószínűleg elengedték a fülük mellett a kiskutya "segélykiáltását", mert siettek munkába, moziba, vagy akárhová és nem akartak kellemetlenséget vállalni.
Az áruházi infó pultoknál/vevőszolgálatnál pedig az utóbbi időkben még a jogos, témát tekintve oda tartozó panaszokkal is elküldenek. Én nem tudom, kiket vesznek fel ezekre a helyekre, a legtöbbjük arrogáns, olykor durva szavakkal küld el, természetesen sosem ér rá, pedig látszólag semmi érdemlegeset nem csinál.
Ne érdekeljen ami történt, egyedül te mutattál fel valamit az emberi értékekből, ha valakinek ez nem tetszik akkor nyugodtan oktasd ki. Szégyellhetik magukat azok az emberek.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!