Apportírozás segítség?

Eleinte ne dobd messzire. Csináld úgy, hogy előtted áll, szájába adod, közben vezényszó (pl. keresd/hozzad), vársz egy kicsit, majd megint vezényszó (pl. engedd/kérem), és elveszed tőle. Nem szabad viszont cibálni, erőszakkal elvenni tőle, mert akkor azt hiszi, hogy meg kell védenie, meg kell tartania.

Ha így már megy, következő lépés, hogy pl. leteszed elé a földre, és ugyanúgy vezényszóra felveszi, majd vezényszóra neked adja. Fontos, hogy mindig csak a pontos végrehajtás esetén kapjon jutalmat. Nem ér, ha előbb elengedi. És minden parancsot csak egyszer adj ki, hogy belé rögződjön, hogy mindent első szóra meg kell tennie.

Ha ez is megy, dobd el (ne messzire) a játékot, de olyan helyre, hogy lássa. Elméletileg csak akkor szabad elindulnia, ha küldted, de szerintem nem nagy baj, ha egyből rohan utána, mert úgy lesz boldog, ha egyből futhat érte. De a parancsnak (akár már a futás közben) mindenképp el kell hangoznia. Ha visszahozta, és parancsra odaadta, dicséret.

Végül jöhet az, hogy jó messzire eldobod, én úgy is szoktam, hogy velem szemben ül, és a feje fölött dobom el, hogy ne lássa, hova repült.

FONTOS: a dicséret először szóbeli legyen, aztán (mintegy mellékesen) a jutalomfalat, hogy akkor, ha épp nincs nálad kaja, ne higgye azt, hogy nem csinálta jól, azért nem kapott érte "semmit".

Sok sikert!

Mivel minden kutya 3-hónaposan csak "viháncol" ne is várj el még tőle egy számára bonyolult feladatot.Egyenlőre örülj annak ha a szájába veszi és rohangál vele, vagy egyáltalán utána szalad. Ha nagyon erőlteted, akkor meg is utálhatja. Csak fokozatosan, és mindig örülj neki, ha utána szalad az apportnak és netán a szájába is veszi.

Látványosan dicsérd meg, hogy érezze, ez számodra fontos.

Ha lakonikusan csinálod a kutya nem látja értelmét az egésznek.