Hogyan lehet megnevelni? Vagy egyáltalán van erre még esély?

Szia!

Pedig pont a labradort tartják az egyik legkedvesebb és nevelhetőbb kutyának. Ezek szerint mégsem az. Viszont ha a család férfitagjaira hallgat, rád pedig nem, akkor veled is van egy kis baj, hagytad, hogy ő irányítson Téged. A hierarchiájában Te vagy alul, és ezen sürgősen változtatni kell.

[link]

A tacskók természete már csak ilyen, nekem is van egy tacsim és egy amstaff-labrador és valami kisebb kutya keveréke. A tacsi a rangidős, ivartalanított szuka, pont mint a Tiéd. Amikor elhoztuk a másikat a menhelyről, nagyon méregette, kergette. A 6 hónapos kiskutya pedig menekült, majd szép lassan összeszoktak, együtt játszottak, majd együtt is aludtak... Ám evésnél az elején többször össze is verekedtek, volt hogy a tacsi az én kezemre is ráharapott a harc hevében, amikor szétszedtem őket. Ezt én úgy oldottam meg, ha ettek akkor odaültem melléjük, és amint az egyik acsarkodni kezdett a másikra én is morogtam egyet, erre mindkettő fülét-farkát behúzva tudott normálisan enni. Párszor megcsináltam velük, azóta nincs is nagyobb vita, csak kisebb kirohanások a tacsi részéről.

Ha a tacskód morog és ugatja a labradort, azt is meg kell fékezned, mert ez csak szítja a feszültséget. A labrador egyébként is féltékeny lehet a tacsira, mert ő bent van, őt babusgatjátok ha megsérül, a labit meg gondolom csak leszidjátok. Azért őt is meg lehet érteni. Olvasgasd amit linkeltem, hátha megoldás lehet hosszútávon! :)

"Még is egyik pillanatról a másikra a labradorom neki ment a tacsimnak úgy hogy a tacsim már menekült előle,persze hiába,én hiába próbáltam megállítani őket,egyszerűen én is csak kergettem őket,tehetetlen voltam."

Soha semmilyen kutya nem megy neki a másiknak előjel nélkül. SOHA. Azzal, hogy "kergetted őket", a lehető legrosszabbat tetted... mindegy, ne menjünk bele, már úgyis mindegy.

"Azóta a labradorom az udvaron van éjjel-nappal,a másik pedig a lakásban."

Ezzel nem oldottad meg a problémát, csak tovább fokoztad (és fokozod most is) a feszültséget a két kutya között.

"... mert nagyon rafinált és nagyon rossz."

Egyik sem. Egyszerűen ő, mint falkavezér azt csinál, amit akar.

" Viszont ha sétálni viszem mindig húz,nehezen bírok vele. Állandóan ugrál rám,ezáltal nagyon megkarmol,és harap is mondván ő csak játszik mert még mindig játékos."

Ezekben az esetekben te mit csinálsz? Hogyan korrigálod, hogyan bünteted a kutyá(ka)t?

"...szétrágta majd széthordta az udvaron hogy aztán takarítsunk."

Megint csak nem ez volt az ok. A kutya nem "szemét", meg "rossz", egyszerűen azt csinál, amit akar, mert ti hagyjátok neki.

"Nem tudom hogyan nevelhetném meg,egyedül az ül szóra hallgat meg ugye a nevére."

Mit tettél azért, hogy ez változzon?

"A macskáimat is mindig gyepálja"

És ezt te végignézed???

"...nagyon igénylik a szeretetet mint bármelyik másik kutya."

Nem. A kutyáknak NINCS természetes igényük a "szeretetre" (mármint agyonajnározás, halálra simogatás, abajgatás formájában), viszont a NEVELÉSRE, egy stabil FALKÁRA, élén egy stabil FALKAVEZÉRREL annál inkább. Csak ezt a legtöbbeknek szokása elfelejteni, mert bizony a simogatással ellentétben ez kőkemény meló.

"Ő az idősebb. 2009 karácsonyán került ide mint kölyök. Rajta már nem lehet segíteni nevelés kérdésben"

A kutya NÉGY éves, nem tizennégy (bár még annyi idősen is épp úgy nevelhető lenne, mint egy kölyök - csak épp több idő és energia befektetésével).

"dagi is kicsit amiért nem tudjuk mindig kiengedni az udvarra"

Mert mit kéne csinálnia az udvaron, aerobikozni? Mozgatni, sétáltatni, szocializálni kell MINDKÉT kutyát.

"Úgy kell neki könyörögni hogy egye meg az ételét"

Lerakod, vársz öt percet, elveszed. Másnap este megint lerakod, megint öt perc, megint elveszed. Nem királylány, hogy könyörögj a kegyeiért, hanem KUTYA.

Nem bántásból írtam, amiket írtam, csak fel szeretném hívni a figyelmedet arra, hogy minkét kutya tökéletesen működik, nincs velük az égvilágon semmi probléma. Veletek van. Olyan környezetet teremtetek nekik, ahol a szociális és fizikális igényeik nincsenek kielégítve, ahol a két kutya rákényszerül, hogy a falka élére törjön, hiszen azt senki más nem vezeti. Kutyaiskola lenne a megoldás - nem a kutyáknak, hanem nektek -, illetve a labinak valószínűleg elkélne egy rehab is, hiszen láthatóan rögzült benne a negatív viselkedés.

bizony itt az történt hogy a kedves édes feltehetőleg éppen ezért nem nevelt labi elérte a megfelelő kort és a tacsi babérjaira tört. ez nem más mint a két kutya viszálya, ki legyen a falkavezér?

sippara tökéletesen leírta a lényegeket. nincs mese ide egy megfelelő suli kell, ahol nagy hangsúlyt fektetnek a kutya gazda közti kapcsolatra. mellesleg engem is borzasztóan érdekelnének a válaszok sippara kérdéseire. ez a szerencsétlen kutya -ahogyan a tacsi is csak az ügye kicsi és aranyos ha rossz- úgy el lett cseszve ahogy van. emellett pedig totálisan fel lett ruházva emberi tulajdonságokkal -sippara ezt is nagyon jól megírta-. döbbenet hogy ilyen embereknek lehet kutyájuk.