Most mégis miért kell ennyire utálni, elítélni a fajtát? Miért hiszi mindenki azt, hogy ezektől félni kell, még akkor is ha segítségre van szükségük?

Nekem alapvetően nincs bajom velük, nagyon sok jófej pitet ismerek, de azt is megértem, ha valaki tart tőlük. Sajnos vannak akik "menőzésre" használják őket, nem figyelnek oda a kutya szocializációjára, nem nevelik meg rendesen, sőt kifejezetten örülnek, ha vadabb. Az meg tény, hogy egy pit sokkal nagyobb károkat tud okozni az emberben, kutyában, mint mondjuk egy labrador vagy beagle.

Amúgy szerintem sokan fajtától függetlenül tesznek a kutyára ilyen helyzetben...

25 év alatt kb 3-4 pittel volt "dolgom", egyszer sem a kutya volt a probléma forrása. A legtöbb problémás kutya, kuvasz és németjuhász volt, illetve ezek keverékes változatai, terrier,dog,husky,rotti és labrador volt még a legnagyobb számban, persze ez a fajták mennyisége miatt is igaz...

Ismerek pittet, nagyon jól neveltet, kisgyerek és háziállatok mellett és ismerek rengeteg félrenevelt "biztonságosként" számon tartott kutyát.

Tény a rossz megítélés, de a legtöbb baleset 99%-ban az emberek hibája.

Szomszédja a tesómnak, elaltatta a nj kutyáját múlt télen, mert az unokáját, aki be volt öltözve síoverálba, földre rántotta és megharapta az arcát is, szerencsére kisebb sérülés volt... Csak azt felejtette el, hogy a kedves fia, a gyerek apja, előtte több héten át "csibészeltette" minden tapasztalat és képzettség nélkül, hogy "király cigány fogó" legyen... Talán még a hírekben is volt, bár ebben nem vagyok biztos...

Lényeg ami lényeg, szerintem nagyon sok felelőtlen ember van és sohasem tudhatod, hogy éppen milyen hátterű kutyával hoz össze a sors, nem árt óvatosnak lenni. Én sem engedem egyből egyik kutyám közelébe sem egyenest az idegen kutyákat, előbb felmérem és ha megfelelő jeleket küld, akkor jöhet.

Ha unszimpatikus a kutya gazdája, akkor sem jöhet a kutya közelebb. NEM a külsőre és izomagyúságra gondolok ezzel, hanem a kutyával való bánásmódra. Ilyenkor általában szóvá teszem, bár inkább a párom szokott ilyen helyzetben elsőre reagálni és többnyire sikerrel, mert egy csinos csaj, jó humorral elaltatja a "gyanakvást" és könnyebben elfogadják a segítséget és tanácsot, mint amikor a 105 kilómmal odaállok elsőre és lesintérezem az illetőt..:)Volt már rá példa és visszagondolva is igazam volt, de csak még jobban befeszült a gazdi tőle és nem volt hasznos, pedig igazán nem vagyok kezdő a gazdikkal való bánásmódban, csak néha azért igencsak kinyílik a zsebemben a bicska... Az dobja rám az első követ...:)

A kérdező linkje nagyon igaz, de nem biztos hogy egy tapasztalatlan ember segíthetne ilyen helyzetben, nemcsak a kutya fajtája, hanem a sérülések miatt is. Ilyenkor hívni kell segítséget és megkönnyíteni a kutya könnyebb légzését, megnyugtatni, hogy feküdjön és megvárni, míg kiér az állatorvos. Bár Mon ez is elég necces, ismerve az ellátási lehetőségeket ilyen helyzetben...:(