Ti nem féltek attól, hogy szabad sétáknál felszed valamit a kutya és megeszi?

Én borzasztóan féltem a kutyámat minden sétánál. (8 hónapos Beagle)

Mivel olyan korban is van, hogy mindenre kíváncsi, jobban odakell figyelnem rá. Főleg, hogy kitudja miket dobálnak el az utcákon, parkokban. Én semmi esetre sem engedném el póráz nélkül császkálni.

Én a séta alatt végig szemmel tartom a kutyát. Nem fixírozom, de azért tudom merre jár, mit csinál.

A felevést pedig mindig szigorúan büntetem (ez talán az egyetlen dolog, ami miatt elverem, ha kell). Az utóbbi időben nem volt gond.

Alaphangon nem eszik fel a földről talált kaját és szemetet, erre tanítom folyamatosan.

Ha többen sétálunk, akkor is tudom kb. hogy merre jár. Nagyon bozótos, bokros búvóhelyekre nem engedem be.

Az én kutyám igazi éhenkórász. De megtanítottam rá, hogy ha valamire rámondom, hogy pfúj, akkor ha otthagyja, jobban jár, mint ha feleszi. Ezt nem is bonyolult megtanítani, otthon is lehet gyakorolni. Meg aztán nekem is rajta van mindig fél szemem, mert azért mégiscsak felelősséggel tartozom érte, ezért nem engedem, hogy nagyon bemenjen a bozótba.

Ugyanakkor, a mérgezett kaján kívül nincs nagyon olyan, ami ártana a kutyának (kivéve, ha valami extrémet akar enni az eb... kavicsok, üveg, ilyesmi), szóval ha a kutyád feleszik egy kis kakit vagy egy kis kajamaradékot, az nem akkora tragédia, hogy ezért ne engedd el. Erre a dologra lehet gyúrni, tedd azt inkább.

Féltem is, meg nem is. :)

Bízom a kutyáimban, pedig a fiatalabb minden alkalmat les, mikor zabálhat fel valamit.Ma reggel egy döglött vakondot szedtem ki a szájából, kapott egy pofont, némi ordítást, és mentünk tovább.Nekem is ez az egyetlen dolog, ami miatt eljár a kezem.

Betartják a maximum 10 méteres "láthatatlan póráz"-szabályt, ha ennél tovább mennek, egyet pisszenek, és jönnek vissza.

Bozótosba nem engedem őket, végig legyenek csak szem előtt. :D