Ilyen helyzetben hogyan fárasszam le a kutyát?

3 éves, ivartalanított, közepes kan kutyus.

Menhelyről fogadtuk be 1 hónapja, lakásba.

Sajnos még mindig nem tudom elengedni pórázról. Nem elég, hogy agresszív más kutyákkal, bármi elvonja a figyelmét vakon szalad utána. Nemegyszer pórázzal kellett elrántanom a kocsi elől, mert egyszerűen gondolkodás nélkül kiugrik elé. Ezen kívül szörnyen domináns, elég egy rossz mozdulat ahhoz, hogy nyeregben érezze magát. A vendégekről úgy kell mindig leszedni, de egy pár perces helyreigazítás után nem szokott probléma lenni.

Igyekszem naponta 2 órát sétáltatni, de egyáltalán nem elég neki, kopó keverék, szaladna, vadászna mindig. A lakásban próbálunk labdázni, de azt is hamar megunja. Sajnálom szegényt, csak fekszik valahol búbánatos arccal, képtelen lefoglalni magát.

Én szeretném a legjobban, ha kimehetnénk a parkba játszani más kutyákkal, de nem lehet: már távolról acsarog rájuk, ugat, húz, megőrül. Fogalmam sincs, a férjem mit művelt sétáknál, addig nem csinált ilyet, míg nem kezdte el ő is levinni.

Két napja csak úgy tudunk normálisan sétálni, hogy elvonom kajával a figyelmét ha kutyás közelít felénk, akkor viszont szó nélkül átengedi őket.

Szeretném majd elvinni kutyaiskolába, de sajnos a számlák miatt legkorábban tavasszal lesz rá keret.

Addig mit csinálhatnék vele?

Hozzátenném, hogy a falkavezér úgy tűnik, én vagyok, de ebben néha rendesen elbizonytalanít: egy halk szóra szót fogad, tudja hogy mit szabad és mit nem, itthon még a legnagyobb játék közben is lefékez, ha szólok hogy nem ugorhat fel valahova.

De ha odakint vagyunk, megszűnik körülötte a világ, amíg nincs valami illatos kaja nálam, le vagyok tojva. Ha van, akkor olyan, mint a kisangyal, minden szavam issza.