Kezdőoldal » Állatok » Kutyák » Meg szoktátok ütni a kutyátokat?

Meg szoktátok ütni a kutyátokat?

Figyelt kérdés

Két kutyám van, nagyon szeretem őket, de nekem néha (nagyon ritkán!) azért elpattan az agyam. Nem durva megverésre kell gondolni, de pl. olyan már volt, hogy a nagyobbik támadta a kicsit, én meg elkaptam, lekevertem neki egy fülest és földhöz vágtam. Ha nagyon nem értenek a szép szóból, akkor is oda-oda szoktam legyinteni nekik, pl. ha sokadszor sem akarja megérteni a "menj innen" vezényszót. Ilyenkor van, hogy képen legyintem, vagy az orrára koppintok, nem erősen. Vagy ha séta közben nagyon belelovalják magukat valami acsargásba, akkor térddel/sarokkal szoktam őket megbökni, hogy kapjanak észbe.

Ez csak onnan jutott eszembe, hogy a kisebbik kutyám fél az összecsavart újságtól, pedig emlékeim szerint sose ütöttem meg vele. (Talán egy családtag lehetett...) De nála a fenyítés netovábbja, ha megmutatom neki az újságot.


Mondjuk én még a nagyszüleimtől azt láttam, hogy ha rosszaságon kapnak egy kutyát, akkor megverik (nyilván nem brutálisan), és legközelebb már elég megfenyegetni a szíjjal/pálcával. Azért lássuk be, jó pár kutya túltette már magát rajta, ha elfenekelték. Ennek ellenére nem vagyok a verés híve, de szerintem 1-2 pedagógiai pofon belefér.


Ti meg szoktátok ütni a kutyáitokat? Mivel, mikor, mennyire?


2014. márc. 31. 11:35
1 2 3
 1/22 anonim ***** válasza:
Én csak fenyegetem, mégpedig azzal az edénnyel, amiben a vizet viszem neki, ennyi is elég. Ha mégsem, bekapcsolom a locsolórendszert, attól tart. Eleinte leöntöttem, ha a kerítésnél őrjöngött, mert valaki kutyát sétáltatott. Utcán elég a póráz megrántása és a hagyd, de erélyesen.
2014. márc. 31. 11:50
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/22 anonim ***** válasza:
100%
Egyetlen egyszer ütte meg egy rokonom a kutyámat, azóta nem jön be az udvarra. Zavarta, hogy a kutya megszagolta és örült neki meg az útjában állt, úgyhogy felkapott egy paradicsom karót a földről ( épp ültetni mentem volna én akkor nem is voltam az udvaron a sírásra lettem figyelmes) és eltörte a hátán. Az egyik lábára sántított és sírt szegény. Én nem szoktam verni, kisebb pofonokat kap ha pl túl durván játszik és már tiszta harapás a kezem. Én a rossz tettekre csakis magamban keresem a hibát, mert én csináltam valami olyat ami a kutyánál megnyilvánult pl: kert tönkretétele ( szeparációs stressz miatt) A jó cselekedeteket pedig sajttal jutalmazom.
2014. márc. 31. 11:50
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/22 anonim ***** válasza:
Én nem szoktam.
2014. márc. 31. 11:52
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/22 Nádszálkisasszony ***** válasza:
Korábban néha gyengén azért megsuhintottam, de mostmár elég, ha felemelem a hangom.
2014. márc. 31. 11:56
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/22 anonim ***** válasza:
48%
Őrző-védő kutyáknál (keverékeik is) erélyesnek kell lenni, kemény kézzel irányítani, ha kell, belefér egy kis pofon is. Nem ölebek, nem mindig értenek a szóból.
2014. márc. 31. 12:00
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/22 anonim ***** válasza:

Igen, volt már rá példa, mikor pl. az istennek se akart megérteni valamit, akkor azért oda kellett suhintani (pl. orrbavágás, de nem durván). Vagy pl. a másik kutyámnál volt már párszor grabancrángatás, de volt, hogy meg is rúgtam, mert nekiment egy másik kutyának.


Én sem vagyok híve egyébként a fizikai büntetésnek, de néha nem tudsz mást csinálni.

2014. márc. 31. 12:01
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/22 A kérdező kommentje:

#2: hát ha bárki, idegen, ismerős vagy rokon ilyet merne tenni a kutyáimmal, amit leírtál, akkor biztos, hogy kikaparnám a szemét és megetetném vele.

Többnyire nálunk is elég az újság/kavicsos PETpalack kombó. Meg fenyegetem őket mindenféle válogatott halálnemekkel. :)

2014. márc. 31. 12:03
 8/22 anonim válasza:
Igen, egyszer-kétszer előfordult, de én csak a seggére csaptam rá, de igazából nem is nevezhető ütésnek se, tehát azt se erőből tettem. Inkább a hangommal igyekszem nevelni, viszont terrorba se szeretem a hangommal se tartani, de olykor az is megesik. Ezt úgy értem, h kiabálni nem szeretek vele, de az is van, h megesik. Bár az utóbbi szerintem, amikor megesik ilyesmi engem jobban meghat utólag, mint őt. :D
2014. márc. 31. 12:08
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/22 anonim ***** válasza:

Nem.


Nyílván több oldala van a dolognak, tehát függ attól hogy az "ütés"-en mit értünk. Odalegyintünk, odakoppintunk, vagy egy komolyabb verekedésnél keményebben odaütünk a kutyának.


Az én jó apám kutyát, gyereket egyaránt ütött, úgyhogy igazán nem nehéz elképzelni, hogy hogy állok ehhez a kérdéshez.


Az én kutyám szintén megriad az ásványvízes palack megkocogtatásától is, nem ordítozom, nem verekszem, mégis működik.


Személy szerint nem hiszek a verés semmilyen formájában, de aki koppintgat, vagy legyintget az még belefér.

2014. márc. 31. 12:10
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/22 anonim ***** válasza:
71%

Kettő durvább eset fordult elő nálunk, amiért borzasztóan szégyellem magam és nagyon sokáig furdalt a lelkiismeret.

Az első eset az volt, hogy sétáltunk a parkban, flexin volt a kutyám, de meg volt eresztve maximálisra. Láttam, hogy szimatol valamit a fűben, aztán ahogy odaértem, láttam, hogy nem szimatol, hanem ürüléket eszik. Itt grabanc rázás, határozott nem, majd folytattuk a sétát, immár láb mellett. Elhaladtunk egy fa mellett, ahol szintén volt egy jó nagy adag ürülék és a kutyám egyszerűen kitépte magát a kezemből és két-három harapással beette. Na itt már kezdtem berágni rá, erélyesebb grabanc rázás ordítottam, hogy fúj, neem aztán indultunk haza. Hazaérés után kb. fél órával (előtte lent elvégezte a dolgát) szétfosta a lakást, de annyira, hogy még a falról is vakarnom kellett. Máskor mindig szokott jelezni ha kell neki, most nem jelzett. Nagyon mérges lettem rá - még a szarevés miatti indulatok dolgoztak bennem - és úgy hozzá vágtám a tévétávirányítóját, hogy az elrepedt. Utána ő elvonult a helyére és nyüszögött, én meg a szartakarítás közben sírtam...

A másik eset az volt, hogy erdőben voltunk kirándulni, ő pedig el volt engedve. Egy tisztásra értünk és ott egy család piknikezett, de mint a filmekben, ki rakva a sonka, kolbász, kenyér, ég a tűz, gyerekek labdáznak, apa szalonnát süt, anya a gyerekeket fotózza... az én drága jószágom meg mielőtt behívhattam volna, odarohant a kis asztalhoz, és lelopta róla a rúd kolbászt. A család észrevette,szerencsére tök jól kezelték és nevettek, én rohantam és közben ordítoztam, hogy fujj, ereszd, nem a tiéd, ide hozzám azonnal, persze mindhiába, mire odaértem, a felét már megcsócsálta. Amikor a másik feléért nyúltam, hogy elveszem tőle, iszonyatos morgásba és vicsorgásba kezdett, majd mikor rányúltam a maradék kolbászra, akkor 1 mm hiányzott ahhoz, hogy megharapjon. Na akkor kevertem le neki egy irgalmatlan nagyot, majd utána grabanc rázás és nagy szidás. Szegény utána meg sem nyikkant egész végig, látszott rajta a sértődöttség.

Rosszul éreztem magam utána, csak abba gondoltam bele, hogy ő sosem bántana engem és a kaja miatti morgás tulajdonképpen meg az én kudarcom, mert nem voltam vele elég kemény, és nem tanítottam meg neki, hogy bármikor oda kell, hogy adja az ételét, anélkül, hogy megmorogjon. Előfordultak még kisebb seggre csapások, de ezek mindig arra mutattak rá, hogy hiányos a kutyám nevelése és tulajdonképpen ilyenkor akár magamnak is rásózhatnék egyet a seggemre, mert az én hibám, hogy nem tudja ezt vagy azt, nem gyakoroltam vele eleget.

2014. márc. 31. 12:12
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!