Célszerű ivartalanítani a szukát?

A legjobbat teszed vele, ha ivartalaníttatod, lehetőleg még az első tüzelése előtt.

Így megelőzhetsz bizonyos daganatokat, nyugodtabb lesz a kutyád és neked sem kell idegeskedni a tüzelés alatti sétáltatás okozta stressztől.

A műtét rutinnak számít, nem lesz semmi baja tőle az állatnak. Első nap még kómás lesz az altatótól, utána viszont neked kell majd vigyázni rá, hogy amíg a seb be nem gyógyul, addig ne ugráljon, hancúrozzon.

Teljes mértékben egyetértek a 3-as válaszadóval. Ivartalaníts, mindenképpen, a kutyának is jobb, neked meg nem kell a tüzelő szukával bajlódnod.

Nekem 4 kutyám van, mindegyik egy menhelyről lett befogadva és az örökbefogadási szerződésben benne van, hogy kötelező ivartalanítani, de egy percig sem gondolkoztam volna, hogy ne.

Másik előny, hogy ivartalanított, chipelt kutyák után nem kell ebadót fizetni :)

Egyébként műtét utáni tapasztalatokhoz csak annyit, hogy miután hazavitted, 2-3 óráig ne legyen a közelében víz és táp, mert ilyenkor még nem térnek magukhoz teljesen és gond is lehet belőle.

Szóval tényleg, ivartalaníts, neked is jó (kevesebb gond), a kutyának is jó, és a többi (esetleg menhelyes, vagy kóbor) kutyának is jó, mert több esélyük van szerető gazdit találni :)

4-es vagyok

Még annyi, hogy minél előbb, annál jobb! Kistestű kutyák már akár 5-6 hónaposan is ivarérettek lehetnek, nagyobbak 6-7 hónapos kor környékén. Ha nem várod meg az első tüzelést (a közhiedelemmel ellentétben) még több betegséget tudsz elkerülni a korai ivartalanítással. Remélem segítettem. :) sok boldogságot a kutyushoz!

Az én kutyámat csak 2 éves kora után ivartalanítottuk, mert anyukámék mindenáron kölyköt akartak tőle, bárhogy elleneztem is. Szerencsére nem jött össze... viszont mivel ő is lakáskutya, a tüzelései alatt mindent összemaszatolt. Mivel nem engedhettük ki még az udvarra se a kan kutyánk miatt, folyamatosan nyüszített, volt, hogy meg kellett kötnünk a szobában (!), mert annyira próbált szökni kifelé. Utcára nem mertem vinni, mert fürtökben vonzotta a kan kutyákat. Ezen kívül hisztis lett és túlérzékeny a tüzelés alatt, pont az a fajta, aki csokit zabál a "nehéz napokon"... :)

A műtét gond nélkül zajlott, utána 2 órával már a saját lábán ment ki pisilni, de ez egyénenként változó, van, akinél tovább tart. Másnap már ugrált volna, ha hagyjuk. A legnagyobb kihívás az volt, hogy ne ugrálja szét a varratait. Naponta többször kenegettem betadinnal meg hámosítóval, és figyeltem rá, hogy ne nyalja le, de bizony sokszor (főleg éjszakára) rá kellett tenni a gallért. Azt igen utálta, de hát ez van, ez a kisebbik rossz ahhoz képest, hogy felszakítja a sebét.

Azóta semmi gond vele, 9 éves és sehol egy aprócska dudor, daganat a testén, pedig az ivaros szukáinkat ennyi idősen már műteni kellett emlődaganattal. Majd' kicsattan, pattog, ugrál, meg nem mondanád róla, hogy mennyi idős.

A másik (keverék) szukánkat az első tüzelése után ivartalaníttattuk, ő már 14 éves, kicsit kezd rozogává válni, de se meg nem hízott (pedig ő hajlamos rá), se semmi ilyesmi negatív hatást nem tapasztaltunk. Daganat nincs, gyulladás nincs. Róla is elmondható, hogy a műtét utáni korlátozások (gallér stb.) viselték meg legjobban, pedig "rizikós" csoportba tartozik.

Nekem két szukám van ivartalanitva, mindkettő tüzelés után.

Az egyik már másnap olyan volt, mintha nem történt volna semmi, csak egy kicsit nehezebben kakilt, de nagyon gyorsan túl voltunk az egészen.

A másik viszont 6 napig lábadozott, bágyadt volt, sokat pihent, kakilni sem ment 3 napig, aztán naponta pórázra fogtam és megsétáltattam egy keveset és akkor mindig kakilt szerencsére, meg akkor mozgott, de mikor otthon volt nagyon sokat feküdt. De a 6. nap után már ő is olyan volt, mint régen, a sebe is szépen begyógyult, nekem egyiken sem volt gallér, hanem ruhát csináltam rájuk.

Nyugi rutin műtét, semmi gond nem lesz. Én is mindig aggódom, de tudom, hogy evvel a kutyusnak is jobb lesz, meg nekem is.

Skót juhászunk van, 5 hónaposan első tüzelés előtt ivartalanítattuk.

A műtét reggelén a legnagyobb problémája az volt, hogy honnan tud vizet szerezni. Még a kádba is bemászott, hátha maradt egy-két csepp.

Műtét simán lezajlott, doki megvárta míg felébred és hoztuk is haza. Otthon még kába volt, de aznap a sétát ki is hagytuk. Másnap reggelre mintha mi sem történt volna, ment volna bandázni.... Mi 3 napra való fájdalomcsillapítót kértünk, és adtunk neki.

Gallért nem tettünk rá, folyamatosan felügyeltük, hogy ne nyalogassa a sebét.

A legnehezebb a műtét utáni 10 nap volt, a varratszedésig, mert nem igazán tudott a hátsóján ülni, vagy nyugodtan sétálni. Mert rohanni kell állandóan.

Semmi negatív tapasztalat, ugyan olyan "idétlen", egészséges kutya azóta is :)

Még mindig én vagyok.

Sztem célszerűbb ruhát csinálni neki, mint gallért adni rá, mert a kutya jobban érzi magát benne, csak arra ügyelj, hogy legyen rajta lyuk ahol elbirja végezni a dolgait.:)

Nekem igy volt megoldva:

[link]