Hogy dumáljam le a páromat a kutyáról?

Szerintem ezt így ahogy leírtad mondd el minél előbb a párodnak. Nagyon sanszos, hogy az összeköltözésnek annyi.

A kutya nem egy tárgy, nem egy hobbi egy életmód. Ha ezzel nem tudsz együtt élni, akkor ne erőltessétek.

Párodnak fontos, Te meg nem igazán akarsz részt venni benne.

Ezt jó tanácsként mondom, nem oltásnak..

Remélem kamu a kérdés...

Ha nem, akkor pedig szakítsatok. Ennek a kapcsolatnak nincs értelme. Te nem szereted a kutyákat (sok mindent elárul rólad az általad leírtak). Ő viszont kutyás.

Mutasd meg neki azt a levelet és mindent megért. Mert hadd ne adjak tanácsokat erre mikor imádom a kutyákat. Hisz ők az egyedüli hű barátok az életben. Mert az emberek?

Más részt sajnálom a kutyád. Mert azt hiszed otthon ha az udvaron van azzal nem ugyan úgy kellene foglalkozni és minden nap sétáltatni mint egy panellakásbeli ebet?

Ha rendes és szerető gazdi vagy, akkor megteszed és nem kötelességből hanem szeretetből.

És igen neked és a felfogásoddal nem szabad kutyád tartani, és azt ne is titkold a barátnőd előtt.

Nem érted a lényeget. :( A kutya nem csak egy tárgy, amit kiraksz a kertbe (nekem is kertes kutyám van, de ha tehetném a lakásban tartanám). Számára te vagy a falka, te vagy az egyetlen élőlény, akiben megbízhat, rád bízza az életét. Nem lehet úgy gondolkodni egy kutyáról, hogy néha kinézek rá.

A panelos esetről pedig annyit: 2 éves koromig panelban laktunk, már akkor is volt kutyánk. Anya pedig ugyanúgy levitte naponta többször, miközben ott voltam én is neki. Mindent meg lehet oldani, csak akarni kell.

Az a gond, hogy még össze sem költöztetek, de már most jönnek az ellenétek. A lányt sem értem, hogy még él a szegény kutya, de már az utánpótláson gondolkodik.

"Én azt hittem kikutyázta magát már". Ilyenben ne ringasd magad, aki kutyás, az mindig is kutyás marad, felnőttként ez már nem csak egy hóbort.

Szerintem nagyjából mondd el neki azt ,amit itt nekünk leírtál, de amellett, hogy adsz neki esélyt, hogy egyszer majd lehet kutyátok, de kérd meg, hogy most ne. A mostani kutya még elélhet pár évig és addig még sok minden változhat. Változhatnak a körülmények, változhat az Ő felfogása is és az együttélésnél esetleg más lesz a fontosabb. Az is lehet, hogy közben összejön a baba és egészen másképp fogja Ő is gondolni. Most még ezt nem tudja, mert ezen nem gondolkodott és nem is léte még át, de én pl. amikor terhes lettem, nem kívántam annyira a kutyáim közelségét, nem bírtam volna elképzelni, hogy lakásban legyenek. Sajnos az a baba nem született meg, de biztos vagyok benne, hogy ha újra összejön, akkor is ugyanígy fogom érezni. Tehát egyelőre kár ezen aggódnod, mert még minden változhat.

Kérdező, én megértelek. Picit hasonló cipőben is járok, mint amiben te lennél, ha mégis beleegyeznél a kutyusba.

Szerintem azért nem ezen áll vagy bukik egy párkapcsolat, ne hallgass arra, aki azt javasolta, hogy szakítsatok. Ennél egy kicsit több kell ahhoz, hogy egy kapcsolat működőképtelen legyen. Nyilván itt a kutyás témakörben sok a kutyabarát és nekik nem összeegyeztethető egy olyan életforma, amiben a párjuk nem veszi ki a részét a kutyázásból, de ez nem igaz minden emberre.

Mi 4 éve vagyunk együtt, párom ragaszkodott a kutyához, én nem igazán szerettem volna, de addig erőltette, hogy belementem. Most a kutya az én nyűgöm, szóval teljes mértékben megértem, miért nem szeretnéd ezt bevállalni.

Ettől nem vagy rossz ember, én is jobban szerettem volna inkább kertes házba hozni a kutyust, de most már itt van, muszáj foglalkozni vele.

Azt tanácsolom, hogy csakis akkor jöjjön a kutya, ha a párod MAXIMÁLISAN vállalja a kutyussal járó összes feladatot, a sétákat és a takarítást, mivel igazából ő ragaszkodik hozzá, hogy legyen egy kisállatotok. Ha ezt nem tudja biztosítani, akkor sajnos nem tarthat kutyát. Az nem járja, hogy ő szeretné igazán, közben a munka miatt mégis neki van a legkevesebb ideje foglalkozni vele és minden felelősség rád hárulna... Szerintem csak olyan feltételekkel egyezz bele, hogy ő sétáltatja (de minimum együtt viszitek le), ő eteti és ő takarít utána, kutyaiskolába is ő járjon vele, ha egyszer az ő kutyája lesz. Neked ne csináljon problémát, ne akasszon plusz melót a nyakadba, mert az viszont igenis a kapcsolatotok rovására mehet és felesleges konfliktusokat, vitákat szül majd köztetek.

(Ezt a kérdést én írtam ki nem is olyan rég, hasonló kérdésről, nyugodtan olvasd el, szerintem tanulságos a helyzetem: http://www.gyakorikerdesek.hu/allatok__kutyak__6043294-nem-s.. )