Kiskutya&Szülők. Segítség?

Természetesen nem minden gyerek unja meg a kutyáját, nem biztos hogy ettől félnek a szüleid. Lehet hogy nem akarnak erre most pénzt kiadni, illetve lehet hogy ők nem szeretik a kutyákat. Nekik is ugyanúgy egy fedél alatt kell majd élniük vele, nem biztos hogy van most ehhez kedvük, hogy egy pindurka babakutya összepisiljen mindent, sírjon éjszakánként és kirámolja a kukát.

Ha nem engedik meg, ne erősködj, tartsd tiszteletben őket. Majd ha lesz önálló kereseted és nem náluk laksz, lehet kutyád.

Kérd meg a bátyád barátnőjét hogy gyakrabban hozza át a kutyust, hátha megkedvelik a szüleid.

Nem tizenévesen szokott gond lenni, hanem 20-hoz közel, meg annak az elején. Egyetem, bulik, pasik/csajok, kolesz, albérlet, akármi, nincs idő a kutyára. Tapasztalatból mondom, 19 évesen vettem magamhoz a kutyámat, amikor elköltöztem otthonról, és szegénynek voltak durván elhanyagolt időszakai, pedig nem is jártam egyetemre. Akkor se adtam volna másnak, de egyszerűen egy egészséges fiatal életmódjába nagyon ritkán fér bele egy kutya korrekt eltartása is.

Szóval én is a menhelyezést javaslom, úgy kutyázol is, szülőt is puhítasz (hátha bevállalják, hogy esetleg rajtuk marad), meg segítesz is a menhelyi kutyáknak, mindenki jól jár.

szia. Ha nagyon ellenzik akkor ne erőltesd, abból jó nem sül ki sajnos. Én is így voltam, nem akarták a szüleim. Amint külön költöztem lett kutyum, sőt... egy egész kis farmot hoztunk össze a párommal. Ló tehén kutya macska minden :) Én a kislányomat(3 éves) arra tanítom hogy tisztelje az állatokat és gondoskodjon róluk.

Reggel hétkor már eszi a kefét hogy mikor megyünk ki az állatokhoz. Eteti őket, közöttük van. Én a saját példámból már most elkezdtem alapozni a jövőjét az állatokkal hogy mikor odakerül a sor, akkor felelősségteljesen gondozza majd őket.

Szia nálunk úgy lett kutyus hogy:

- Titokban elkezdtem pénzt gyűjteni a cuccaira és amikor minden pénz meglett megvettem őket titokban és eldugtam egy dobozban.

-Utána olvastam a fajtának megtanultam mindent róla. Szó szerint MINDENT.(genetika,standard,betegségek,tartási mód)

-Megtanultam jól beosztani az időmet(felkeltem reggel kutyasétáltatási időben és elmentem sétálni,foglalkozás időben is.

- Elkezdtem javítani a jegyeimen. ( A mai napig jót tesz a szüleim szerint felelősség teljesebb vagyok.)

- Csináltam egy B2-es nyelvvizsgát :D

- Majd utána néztem melyik kennelből szeretném a kutyát, ott mennyibe kerül stb. beszéltem a tenyésztővel

- Majd oda álltam a szüleim elé kértem egy kis csendet és figyelmet majd leraktam a dobozt és elmondtam nekik hogy ezt mind én vettem a mozi,kaja(emiatt kicsit kiakadtak hogy volt hogy napokig nem ettem... :D )szülinapi pénzből. Majd felnyitottam a dobozt és megmutattam. A kezükbe nyomtam egy mappát MINDENRŐL amit a fajtáról tudni kellés azt mondtam kérdezzenek akármit válaszolok. (Láttam az arcukon a döbbenetet... vastag mappa a mai napig megvan :D egy külön lapon odaadtam a tenyésztő nevét,elérhetőségét, oldal linkjét,árait. Mielőtt megszólalhattak volna közöltem hogy jól gondolják át és oda adtam a nevelési könyveket is hogy mi szerint nevelném. Majd így mindent rájuk zúdítva elmentem. 3 napig ment a beszélgetés anyuék között(nem emlékszem hogy sokat aludtam volna) majd behívtak magukhoz hogy komolyan szeretném-e mert akkor írhatok a tenyésztőnek. Visítva a nyakukba ugrottam majd rohantam írni a tenyésztőnek hogy megengedték (végig támogatott mákom van vele) és végül elhoztuk. Múlthéten csütörtökön volt fél éves az én szemem fénye :) <3

Hidd el nekem rengeteg munka, de megéri! Életem legjobb döntése volt.

Nekem úgy lett kutyám, hogy egész nyáron könyörögtem.

Viszonylag hamar rájöttem, hogy a szüleimnél bármit el tudok érni, ha könyörgök érte. Persze ez egy jól kidolgozott taktika volt. A szüleim el vannak válva. Apukámmal nyár elején megbeszéltem hogy szülinapomra (szept eleje) kutyust kérek. Azt mondta hogy megveszi, ha anyukám is megengedi. Na itt jön az erdekes rész. Anyukám szigorú. Nagyon. Ha valamit a fejébe vesz, akkor az ugy kell legyen. Én nyár elején elkezdtem neki beszélni a kutyákról, hogy nekem milyen tetszik, és mindenféle kutyás cuccról. Nyár vége fele egyre többet mondtam, és bizonygattam, hogy én mennyire jó gazdi lennék. És nyár legvégén mondtam el, hogy én szül8napomra apumtól kutyust kérek, és hogy engedje meg. És MEGENGEDTE!! Most boldog gazdija vagyok egy beaglenek, holnap viszem chippeltetni.

Ez az én kis történetem :)