Hogyan érhetném el, hogy ne legyen féltékeny a kutya?

Van két kutyám; egy 1,5 éves és egy egy éves. Egyedül élek velük. Amikor megyünk sétálni, külön viszem le őket és, amikor foglalkozom velük, mindig ugyanannyit törődök mindkettővel - tanítás, szeretgetés, stb.

Ha a kicsivel foglalkozom, akkor a nagy elfogadja, akkor ő félrevonul, játszik, lefekszik, stb.

De ha a naggyal törődök, a kicsi rohan oda és rám ugrik vagy aodaférkőzik hozzám és ellökdösi a nagyobbik kutyát. Minden módszerrel próbáltam erről leszoktatni, de nem sikerült, ugyanúgy nem tudja elviselni, ha mással is törődök.

Ráadásul emberekkel is csinálja - ha más emberrel törődök és nem épp vele, akkor a másik emberre is féltékeny - ha mást csinálok épp, akkor néha azt se nagyon viseli el.

Nem hanyagolom el, mindent megadok neki de túlzásokba se esek és az sincs, hogy vele többet törődnék mint a másikkal.

Azt is kipróbáltam, hogy egyszerre törődök a két kutyával, de neki az se jó, olyankor is próbálja elérni, hogy csak rá figyeljek.

A nagyobb néha magától idejön simire, de nem járkál folyton a nyomomban, a kicsi meg igen. Ez idáig nem is zavaró, de arról szeretném leszoktatni, hogy nem engedi, hogy a másik kutyával vagy más emberekkel törődjek.

10 órát vagyok távol - 1 óra bejutni a munkahelyre, 1 óra vissza meg a 8 óra munka - heti 4 vagy 5 alkalommal, amit meg itthon vagyok igyekszem csak velük tölteni.

Még azon gondolkodtam, hogy lehet ez csak ilyen kölyökkutyás dolog, de már 1 éves is elmúlt.

Szerintetek hogy érhetném el, hogy elfogadja, másokkal is szeretnék törődni és másoknak is szüksége van arra, hogy törődjek velük?