A dobermannt miért nem ajánlják első kutyának?

Azért, mert akinek semmi kutyás tapasztalata nincs, az jó eséllyel el fogja rontani a nevelését. Nagyon határozott, következetes nevelést igényel, de emellett érzékeny az idegrendszere is. Akinek már más kutyákkal volt tapasztalata, járt "könnyebb" kutyákkal kutyasuliba, élt együtt már kutyával, annak talán könnyebben megbirkózik egy nagyobb kihívást jelentő fajtával.

Ettől függetlenül persze lehet első kutya is a dobermann, de akkor célszerű vásárlás előtt megismerni a fajtát, beszélni dobi tenyésztőkkel, gazdákkal, eljárni a kiállításokra, kutyaiskolákba, ahol dobit is képeznek, megismerkedni pár jól nevelt dobermannal (persze a gazdájukkal is). Ha így "kiműveli" magát valaki, és elméletben jól felkészül rá, hogy hogyan kell tartani, nevelni a dobermannt, akkor lehet első kutya is természetesen :)

Ez nagyjából minden őrző-védő fajtára igaz egyébként, bár vannak köztük különbségek a természetükben.

Ez inkább attól függ, hogy mennyire vagy elkötelezett (tehát mennyire akarod, hogy "működjön" a kutya, mit vagy képes és mit tudsz ennek érdekében megtenni), illetve, hogy mennyire van érzéked a kutyákhoz. Van, akinek semmi érzéke nincs hozzájuk (tehát ösztönből még annyit se tud, vagy jut el a tudatáig, hogy pl. ólat készítsen neki, hogy ne ázzon-ez most sarkított példa volt), szóval lehet akárhány kutyája egy dobi, vagy más keményebb fajta előtt, ugyanúgy rosszul fogja csinálni, ha nem képes felnőni a feladathoz. Míg vannak, akiknek jó érzékük van, és elsőre (akár mindenféle segítség nélkül) képesek jól nevelni és tartani egy akármilyen fajtájú kutyát.

Szóval szerintem leginkább attól függ ki milyen ember, mennyire elkötelezett és mennyire van érzéke az egészhez. Egy bizonytalan embernek pl. sokkal nehezebb megnevelni egy erős ösztönű dobit, mint egy alapvetően nyugodt, következetes embernek. És ennek nem sok köze van pl. a tapasztalathoz.