Utálom a kutyám, hogy szerethetném meg őt?

Szeretem az állatokat komolyan. Van is néhány itthon, mondjuk inkább kisemlős (tengerimalac, höri). Gyerekkoromban volt egy német dogom,imádtam okos volt, barátságos... Mikor elpusztult könyörögtem,hogy hagy tartsak még egy kutyát, de szüleim ellenezték. Igy megvártam amíg felnőttem,önálló nem lettem.anyagilag. Akkor sokáig keresgéltem egy kistestű kutyát, végül a bishon havanese mellett döntöttem. Kerestem egy szimpatikus tenyésztőt és vettem (potom 80ezerért ) egy kiskutyát tőle. Utólag nagyon megbántam hogy kidobtam ennyi pénzt erre a dögre. Kicsi korától igyekszem szocializálni, vinni a kis és nagytestű kutyák közé. De csak az én kutyám ilyen idióta hogy hiába minden próbálkozásom folyamatosan retteg a többi fajtabelitől. Képes az 5 kilójával neki menni egy huskynak is ha az túl közel megy hozzá. A nagydolgát sem úgy végzi mint a többi értelmes kutya. Legalább fél óráig keresi hogy hova trottyantson, és ha már végre talált egy helyet és jön egy ember akkor ő már nem hajlandó sz@rni, újra keres egy helyet ami megfelelő neki. Újabb fél óra. Agybajt kapok tőle komolyan. Gyülölöm. Hogy lehet egy kutya ennyire szerencsétlen idióta? bezzeg a lakásban nagy a szája,folyamatosan tép,hiába fegyelmezem. Mit csináljak vele hogy megszeressem? mégcsak 3 éves. Természetesen minden oltása megvan,tiszta kutya kozmetikushoz is járunk. Csak közben rettenetesen utálom. Sétálni is visszük, leginkább nővérem aki rajong érte. Próbáltam neki adni a dögöt, de nem viszi magával. Sajnos