Mi az a hülyeség hogy ne simogassuk meg a kutyánkat mielött elmegyünk vagy hazajövümk mert akkor nem mi vagyunk a falkavezérek?

ma 15:33

Akkor nekem nem kutyám van.

42 kiló. Ha hazajövök, nem ugrik rám, csak odabújik a simításért. Nem szedi szét a lakást , amíg egyedül van otthon, 3 hónapos kora óta. Ha elmegyek,megszokásból közlöm vele, sietek haza, jó legyél. Még egy simítás a fejére is nekem jelent megnyugvást.Igaz, én nem falkavezér vagyok, csak simán egy kutya gazdája.

"csak simán egy kutya gazdája"

De a kutya nem ember, a kutyáknál falka van, veled él így te vagy a falkája, tehát egyikőtök falkavezér is.

Oké, hagyjuk figyelmen kívül a falkavezérséget (bár azért javaslom, egyszer nézz meg egy domináns kutyát, amikor visszasétál a falkába, tanulságos).

Ha nagy ügyet csinálsz a kutyának egy olyan természetes dologból, mint a napi munkába menés meg hazaérkezés, azzal felesleges stresszt raksz bele, ami - a kutya temperamentumától függően lassan vagy gyorsan - szeparációs szorongást fog neki okozni. Akik kitörő örömmel üdvözlik a kutyájukat, azok szinte kivétel nélkül belefutnak ebbe, még ha csak a kutya 4-6-8 éves korára is. Te köszönésnek érzékeled a nagy örülést, a kutya nem. Ők nem ugranak egymás nyakába minden egyes találkozáskor, hogy "úristen, de jó, hogy itt vagy, hát majdnem meghaltunk egymás nélkül, egyetlen mókuskám!", mert az hülyeség. Higgadtan, normálisan kell kezelni a dolgot, lehetőleg felhasználva arra, hogy mutasd a pozíciódat, illetve a többi családtag pozícióját.

Nyilván akinek nincs szüksége erre, az ne csinálja, de akinek problémája van a kutyával, annak rengeteget tud segíteni egy ilyen apróság is.