A kutyám morog, harap. Mit tegyek?

Figyi Kérdező, rá kellene venni a családodat, hogy eljárjatok a kuttyal egy modern szemléletű kutyaiskolába, ahol a kutya-gazdi kapcsolatra helyezik a hangsúlyt, vagy keresni egy hasonló paraméterekkel rendelkező házhoz járó kiképzőt. A hozzászólásaid alapján nem úgy tűnik, hogy külső segítség nélkül meg tudjátok oldani a helyzetet, viszont könnyen fajulhat odáig a dolog, hogy meg kell válnotok a kutyától, mert még ennél is élhetetlenebb és veszélyesebb lesz.

"Nekidobta a kútnak, és azt hittük, hogy leszakadt valami belső szerve, mert nagyon durván odadobta..."

Azt mondod gyerek vagy, így megbocsájtható, hogy ennyire feketén-fehéren látod a világot. Itt senki nem azt mondta neked, hogy verd agyon vagy bántalmazd a kutyát, hanem hogy fegyelmezd, amikor kell. Egy normális "falkavezér" sem okoz komoly fizikai sérülést a kutyájának.

"Én nem azt akarom, hogy féljen tőlem!"

Nem azt kell elérni, hogy a féljen, hanem hogy tudja, hogy a tetteinek következménye van.

Ehhez persze az kell, hogy először ti, a gazdik megtanuljátok hatékonyan büntetni a kutyát majd kioldani a büntetés okozta feszültséget. (Pl az. ejnye-bejnye meg a fenekére csapás az lehet érhető egy kisgyereknek, de egy kutyának nem.)

"Én szerettem, és mégis ezt kapom. Nem értem..."

Igaza van az előzőnek, a kutyát kutya módra kell szeretni.

Ennek az alapja az, hogy meg kell értenetek, hogy a kutya közösségben érzi jól magát. Hogy ezt a közösséget most a falkájának vagy a családjának nevezzük, az mindegy.

A kutya akkor érzi igazán jól magát, akkor tud kibontakozni és kutyaként viselkedni, ha vezetői vannak. Ismételten mindegy, hogy ezt minek hívjuk: falkavezérnek, vezetőnek, gazdinak. Optimális esetben a kutya a család minden emberi tagjára hallgat, mindenkit gazdinak, falkavezérnek tekint.

Ha ez a sorrend valamiért felborul, akkor a kutya mindenféle nemkívánatos viselkedési formákat kezd el produkálni: morog, ugat, harap, rombol, elfelejti a szobatisztaságot stb.

Egy kutya sok mindenért moroghat, haraphat:

- mert fél (lásd Négyeske példáját)

- mert bizonytalan (lásd: https://www.youtube.com/watch?v=LxNhx1qLOb8)

- mert pont leszar benneteket (ahogy a többiek mondják)

- vagy ezek kombinációja (rokonék nemrég szedtek a sintértelepről egy kutyát: ő bizonytalan + domináns, vannak olyan helyzetek, amiben még mindig úgy érzi, hogy neki kell megvédenie saját magát/ joga van intézkedni. Ez is azért van mert a kutya-gazdi kapcsolat azaz a falkavezérség még nincs teljesen a helyén.)

A kiképző (akár iskola, akár házhoz járó formátumban) azért kellene nektek, mert ő el tudja dönteni, hogy mi a kutya problémáinak a forrása, hol csúszott félre a kapcsolatotok és hogy lehetne ezt helyre tenni.

Még egy dolog és bocs, mert tudom, hogy ez rosszul fog esni: Szerinted mi lenne a kutyátokkal, ha nem egy zsebcirkálóról lenne szó, hanem valami termetesebb jószágról, mondjuk egy német juhász-rottweiler mixről lenne szó?

[hatásszünet]

Bizony, az apró termetű kutyákkal szemben sokkal elnézőbbek, engedékenyebbek az emberek. (Valószínű azért történhetett meg veletek, hogy 1,5 éve otthoni barkáccsal próbáljátok megoldani a problémát, ha egy dobermann kapott volna oda, akkor már réges-rég kiképzőnél lennétek vele.)

Így az olyan apróbb, intő jeleket sem feltétlenül veszik észre az emberek, amelyek egy nagyobb kutyánál feltűntek volna: mancsolás, ugrálás, követelődzés, ölbe ugrálás stb. Érdemes lenne ezt elolvasnotok, szerintem mélyebben gyökerezik a probléma, mint gondolnátok (a kiképzőt természetesen nem helyettesíti, de hátha leesik néhány dolog): [link]