Negatív számára az autózás?

A kiskutyám 5 hónapos, viszonylag sokat járunk vele autóval, pl. a közeli patakhoz fürdeni, kutyaoviba, esetleg állatorvoshoz és hosszabb utakra is, de ritkábban. Eleinte semmi baj nem volt, a be-és kiszállást is megpróbálta egyedül, persze ezt amíg növésben van, nem hagyhatom rendszeresen. Lekopogom az autóban, ha már bent van, a mai napig nincs probléma, egy kevés nyüszögés, aztán nézeget, leül, lefekszik. Nem hány, láthatóan nincs rosszul, és nem látom jelét hogy félne vagy túlzottan stresszelne. Viszont mikor megpróbálom odahívni és beemelni, elfut tőlem, hiába hívom kedvesen, néha falattal. Szinte menekül, és amint megfogom, befeszül. Beszállásnál egyre durvábban csinálja ezt, kiszállásnál is hasonlóan viselkedik, bizonytalan és kissé ideges. Ha nem is őt visszük, csak kinyitjuk az autó csomagtartóját, már akkor is kerüli azt és minket. Pár hét alatt jutottunk el idáig, a kutyaoviban is megkérdezem a következő alkalomkor, hogy mit jelentsen ez. Nektek mi a véleményetek róla? Nem sikerült a tervem, hogy számára kedvező, pozitív dolgokkal társítsa az autózást? Talán valami mást rontok el?