Folyton sír a kutya, nem bírom! Mi lehet a baj?

Sziasztok!

3 hónapos kiskutyám van (tacskó). Másfél hónapja van itt, szeretem, ügyes, okos, aranyos. Már tudja az "ül" parancsszót, naponta 3-4 sétára megyünk, szobatisztaságot tanul. Szóval zajlik az élet.

A gondom az, hogy egyfolytában sír, és ezt egyre nehezebben viselem. Érdekes módon ha dolgozni megyek, akkor nem bőg: több szomszédot ráállítottam, hallgassák, de csendben van. A sírás akkor probléma, ha otthon vagyok, csak kizárom a szobából. Szobatisztaság-gondok miatt éjszakára a hálóóból ki van zárva. Párszor technikai okokból napközben is ki kell zárnom innen-onnan.

Na ezeket a szitukat a kezdetektől akkora rinyával fogadja, hogy leszakad a ház! Soha nem járkálok ki megvigasztalni, nem adom alá a lovat! Ha kizártam, kinn van, amíg nem végeztem a dolgommal. Ha lefeküdtünk, akkor csend van és sötét, nem megyek ki, nem beszélek hozzá, mégis, másfél hónap elteltével is egy kezemen meg tudom számolni, hányszor volt az, hogy csak 1-2 percig rinyált. Általában fél óráig nyomja, kaparja az ajtót és egyebek.

De rinyál akkor is, ha nem veszem ölbe, és ha végképp megtagadom ezt, akkor nekiáll valamit rágni.

Én úgy gondolom, kellően le van kötve, órákat játszunk, sétálunk, tanulunk. Mi az ördög miatt nem haladunk ezen a téren? Segítenétek?

(Kutyaovis/suli még egy hónapig nem fogadja).

Köszönöm!