Ha séta közben baj érné a gazdit, a kutya biztos védené, ahogy tudná, de mi van akkor, ha a gazdi követne el valami rosszat mással szemben?

A kutyának nincs emberi értelemben vett igazságérzete. Fogalma sincs, hogy a gazda magát védi, provokálták vagy épp utcai rablást követ el és azért dulakodik egy idegennel. Ha valaki pártján beszáll a balhéba, az a gazda lesz.

Egyszer a párommal játékból verekedtünk, birkóztunk itthon, és a kutyánk keményen az én pártomat fogta. Konkrétan majdnem megharapta a páromat, pedig együtt neveltük fel, csak én vagyok számára "A" főnök. Pedig látszott, hogy fél a következményektől, mégis közbelépett. Soha nem tanítottuk rá, sőt tiltottuk az agresszió minden formáját.

Van azért olyan kutya, amelyik feláll a gazdával szemben is, pl. ha az idegből akarja fegyelmezni a gyereket. A pásztorkutyák pl. tipikusan ilyenek szoktak lenni, meg úgy általában ezek a nagytestű, nyugodt, megfontolt fajták. Belőlük kinézem, hogy nem hagyják, hogy egy vadidegennel is keménykedjen a gazda, ha az látványosan gyenge és fél. De azért nem hiszem, hogy ez gyakori jelenség, már csak azért sem, mert az ember viszonylag ritkán viszi magával a kutyát molesztálni meg verekedni :D

De amúgy ne becsüljük le őket, azt pontosan érzik, hogy a gazda kegyetlenkedésből, idegből támad valaki másra, vagy azért, hogy valakit védjen (a kutyát, vagy egy másik embert).

Nagymamám pincsijével (aki igazából tibeti spániel, de nem fontos) szoktam bunyózni :D Persze óvatosan, de ő az a fajta padlócirkáló hogy ha hozzávágod a falhoz akkor rohan vissza játszani.

Szóval vigyázok, de olyan hangosan játékmorog közben, mintha valódi támadás lenne :D

A kutyám (németjuhász-rottweiler) meg mindig direkt odaáll kettőnk közé, és néz rám, néha arcon is nyal. :D

De ha az utcán sétálnánk, és valami oknál fogva nekirontanék egy random idegennek, 1000% hogy segítene.