Kezdőoldal » Állatok » Kutyák » Mit a teendő, ha a kutya...

Mit a teendő, ha a kutya gazdája meghal és nem hajlandó más ember felé megnyílni?

Figyelt kérdés
Majdnem 1 éve halt meg az említett 5 éves kutya gazdája. Úgy fogadtuk örökbe, amikor 2 éves volt. Sajnos én és a vőlegényem is napközben dolgozunk, így elsősorban édesanyám volt a kutyussal napközben. Praktikus volt a helyzet, mivel két egymás melletti családi házban laktunk és közös volt az udvarunk. A kutya, akit eredetileg magamnak szántam, annyira anyumhoz nőtt, hogy szinte már az övé lett. Igazából eljátszott mindannyiunkkal, én nem is vettem észre ezt a nagy szimpátiát kettőjük között. Ráadásul anyumat mindig idegesítette, folyton engem szidott, hogy minek hoztam ide ezt az állatot meg mindent elrág és csak a baj van vele stb stb. Aztán amikor édesanyám elhunyt, akkor nagyon bánatos volt, egész nap ugatott meg nyüszített, ami persze ...normális volt. Viszont még mindig ezt csinálja és nem hajlandó velünk még sétálni menni se. Ha rárakom a pórázt, akkor lefekszik és nem mozdul, alig eszik, egész nap csak bánatosan fekszik. Én komolyan mindent megteszek ami tőlem telik, meg a párom is, de egyszerűen elutasít minket. Pedig régen is sokat voltunk együtt, szóval nem hirtelen jött az, hogy közös programok a kutyával. Vittük mindig túrázni, nyaralni, a Balatonra...csak ugye akkor még a mama is velünk jött. És engem személy szerint nagyon megvisel, hogy ezek szerint engem sosem tekintett gazdájának... Nagyon tanácstalan vagyok, az állatorvos is sík h*lye a témában, csak próbál okosnak tűnni, hogy "majd elmúlik, ne törődjön vele" meg "biztos szereti önt is"

2016. febr. 12. 15:20
 1/5 anonim ***** válasza:
100%
Hát nem állatorvost kell kérdezni, mert ő nyilván nem ért hozzá, nem is kell neki. Hívjatok házhoz viselkedési problémákkal is foglalkozó kutyakiképzőt, ő segít kizökkenteni a kutyát ebből az állapotból.
2016. febr. 12. 16:28
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/5 anonim ***** válasza:
100%

Akumit tekintem a téma atyaistenét ebben a témakörben. De valamit azért megpróbálnék a helyedben, kérdező.

Először egy kis magyarázat: Nem minden kutya alkalmas falkavezérnek. A ti kutyátok valószínűleg ilyen egyed. Anyudat fogadta el vezérnek, és mikor ő elhunyt, a kutya magára maradt. Ti alatta álltok a rangsorban, de a vezető pozícióval nem tud mit kezdeni.

Szóval vagy neked, vagy a párodnak be kell keményíteni, és átvenni a vezetést. Persze ez sem piskóta, először nézzetek, olvassatok utána, hogy ennek mi a módja. (Az én grafomániám erre nem predesztinál engem.)

2016. febr. 12. 17:28
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/5 anonim ***** válasza:
100%

Pontosan ez lehet a probléma, legalábbis általában ha a kutya nagyon megzuhan egy családtag (akár ember, akár kutya, vagy akár macska) halálától, ott 99%-ban erről van szó. De ehhez sajnos legtöbbször kell szakember, főleg ha még sétálni se tudjátok kivinni.

(Akkora atyaúristen azért nem vagyok, de köszönöm :D)

2016. febr. 12. 17:38
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/5 anonim ***** válasza:
78%

Egyetértek a 2. válaszolóval Akumival kapcsolatban :)

Egyébként ismerősöméknek hasonló gondjuk volt, bár ők úgy voltak, hogy menhelyen vegetált a kutya, mikor elhozták, és több hónap alatt sem javult. Aztán hirtelen ötlettől vezérelve ideiglenesen elhoztak a menhelyről egy (talán golden retrievert, nem biztos, csak tudom, hogy egy nyugodt, kiegyensúlyozott kutyát). És csodák csodájára annyira összeszoktak, hogy teljesen megváltozott a kutya, feloldódott, ismét játszott, volt kedve sétálni, és boldog volt :) Persze megtartották a goldent is, nem is volt kérdés:)

Szóval ha lenne lehetőségetek egy ilyen kutyát akár ideiglenesen is befogadni, meg lehetne próbálni. De mindenféleképp nyugodt kutya legyen :)

2016. febr. 12. 18:04
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/5 A kérdező kommentje:
Köszönöm szépen a válaszokat! Azért nem írtam eddig, mert nagyon szomorú voltam emiatt és nem történt semmi fejlődés. Viszont a hétvégén elutaztunk és most az egyszer, hosszú idő után megint boldognak láttam a kutyánkat. Boldogan ugrándozott és labdáztunk vele és én majdnem elsírtam magam, annyira boldog voltam én magam is. Lehet, hogy a tavaszi idő is közrejátszott vagy csak az idő múlása, mint nálunk embereknél is. Mindenesetre látom a fényt az alagút végén és visszatért belém ami a legfontosabb: a remény !
2016. márc. 17. 13:18

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!