Bántani fogja az új kutya a macskát?

Nem kell azonnal temetni a dolgot. Lehet, hogy a kutya macskákkal való viszonyát az általa ismert macskákon mérték fel, és lehet, hogy azokkal tényleg kijött. Ez viszont most egy ismeretlen, akivel ki kell alakítania a rangsort. Mindkettő domináns szeretne lenni.

Utólag leszidni a kutyát semmi értelme, azonnal hagyd abba, ugyanis semmire nm jó, csak arra, hogy bűntudata legyen, de sokszor azt se tudja, pontosan miért!

Ha egy kutya kimondottan agresszív a macskák felé, akkor támad, és addig nem akad le róla, míg el nem pusztítja. A te kutyád nem agresszív, mert akkor egy nyugodt percük nem lenne együtt. De az alá-fölérendeltségi viszonyt ki kell alakítani és ez idő. Legyél velük, amennyit csak tudsz, és ne szidd a kutyát utólag!

Az enyémek is így kezdték, beletelt vagy egy hónapba, mire lenyugodtak a kedélyek. A macska kapott egy-két kisebb harapást (nem lett sebes, csak odakapott neki a kutya), meg a kutya is kapott egy-két körmös pofont, végül megtanulták, hogy van a másiknak is létjogosultsága. Nagyobb balhé nem lett belőle.

Annyival segítettem a dolgot, hogy az etetést totál külön helyiségben oldottam meg, úgy, hogy ne lássák egymást, és egyszerre. A legtöbb viszály a kaja körül van.

Sokszor simogattam őket egyszerre, hogy lássák, nincs alapja féltékenynek lenni.

Szóval kb egy hónapig voltak csetepaték, azt nem mondom, hogy országos haverok lettek, de abszolút megvannak egymás mellett.

Országos havert akkor sikerült csinálnom kutya-macska párosból, mikor úgy kerültek össze, hogy a macska kölyök volt. A kutya is elfogadja, mert a kölyök felett nem kell fitogtatnia a dominanciáját, és a macska is. Na ők igazi együttalvós barátok lettek :)

Minden esély megvan rá, hogy a kezdeti szoktatásos időszak után semleges, vagy épp jó viszonyt építsenek ki. Ne adj okot a féltékenységre (ne szeretgesd az egyiket a másik előtt látványosan), és vigyázz az etetéssel. Ennyi.

Na, hogy álltok a kutyával?

Te Kérdező, nem lehet, hogy valamit nagyon nem veszel észre?

Egy részt a kutya poénból nem reagál morgással, "támadással"*: valami kiváltó oka mindig van (hacsak kitartó munkával nem nevelték rá :P vagy nincs valami orvosilag igazolható idegrendszeri sérülése).

Másrészt az emberek hajlamosak nem észre venni a kutyák finomabb stresszjelzéseit: fültartás, faroktartás, szem fehérjének mutogatása, ásítás (ha nem álmos), ajak és orr nyalogatása (ha nem éhes), fej elfordítása, test elfordítása, stb. Bővebben itt, nagyon szemléletes példával: [link]

(Nekem az a tapasztalatom, hogy még az olyan emberek, akik több kutyát is felneveltek sem értik mindig a kutyák stresszjelzéseit.)

Viszont a morgást nem érdemes tiltani. Persze, szar dolog a morgás, meg ijesztő és hangos, de ez is csak egy jelzés, hogy "eddig és ne tovább!" vagy "ezt hagyd abba, de qrva gyorsan!" Az általános tapasztalt az, hogy a morgás tiltásával csak annyit ér el az ember, hogy hamarabb jut el odáig a kutya, hogy "támad"*.

Később majd el lehet azt érni, hogy megemeljétek a kutya ingerküszöbét annyira, hogy a most feszültséget okozó helyzet semleges legyen a számára, esetleg rájöjjön, hogy az jó (:

* Támad: egyetértek az előző hozzászólókkal, ha ez a kutya komolyan bántani akarná a macskádat (pl. agresszív lenne vagy vadászna), már nem lenne macskád.

Abból viszont simán lehet balhé meg ledöntött virágcserép, ha a kutya morog/csíp, macska megriad, elkezd szaladni, a kutya meg utána.

Egy többnyire benti mentett kutyám van és két többnyire kinti macskám. Náluk pl. olyan konfliktusok vannak, hogy:

- Teljes sebességgel rohan a macska a kutya meg utána, mert a kutya ösztönből mindent kerget, ami fut előle (Most azon dolgozunk, hogy szaladó macskákat nézünk: messziről, nyugodtan, jutalomfalattal. Aztán, ha megszokta a messze szaladó macska látványát, meg azt, hogy mellettem maradni sokkal nagyobb buli, mint a macska után szaladni, majd közelebbről is megnézzük őket.)

- A túl barátságos macskám gyakran merő barátságból a hétfrászt hozza a kutyára: megpiszkálja a farkát, ráugrik, rohangál, teljes erőből bújik stb. Ilyenkor a kutya ügyesen kifordul a szituációból, de nekem is feladatom leállítani a macskát.

De ezek miatt ettől a macskától akkor is zavarban van, ha éppen csak annyit csinál, hogy lefekszik a kutya mellé. A kutya ilyenkor is arrébb megy, legalább 1 méterre. (Ugyanennek a macskának máskor tök lelkesen csóvál.)

A sokadik probléma meg az, hogy nem jó a teljes etetési zárlat. Mi pl. jutalomfalattal mutattuk be a két fajt egymásnak: szépen néz a másikra, aztán a gazdira, falat. Ennek két oka is volt:

- le lehet mérni az idegállapotukat: ha nagyon feszült, izgatott vagy túlságosan felpörgött, akkor nem fogadja el a legfinomabb falatokat se.

- a jó kaját mindegyik szereti. Tehát egymásra nézni nyugodtan = jó dolog

- egy idő után elvárható lesz a kutyától, hogy a macska jelenlétében is teljesítsen: ül, fekszik, marad, hagyd, ereszd stb. amihez ugye jutalomfalat is jár...

Úgyhogy nálunk az a helyzet, hogy a kutya a nevét a macskákkal (is) tanulta, a behívást a macskával (is) gyakorolta (mert a kis bolond is játszani akart), a keresős játékot a macskával is játssza, megbeszéljük mikor ki jön (mert tudják ám a nevüket :D) stb.

"A személy, akitől átvettétek" vagy hazudott, mint vízfolyás, mert szabadulni akart a kutyától vagy nem. A kutyák ugyanis pontosan tudják, hogy melyik a "saját macskájuk" és melyik nem. Ha ez "a személy, akitől átvettétek" megbízható (pl. ideiglenes befogadója volt a kutyának) érdemes lenne felé jelezni a problémát és segítséget kérni tőle. Nem ördögtől való dolog az :)