Szerintetek mit tegyek, hogy jobban szeressen és tiszteljen is?

Foglalkozz vele Te is.

Azt, hogy a "Tiéd", a kutya nem tudja.

Mert anyukád viselkedik falkavezérként, a kutya szemében ő "főnök".

Ezt úgy képzeld el, mintha egy farkasfalkában élnétek. Az alfa áll a falka élén, az összes többi farkas neki engedelmeskedik, őt követi és őt tiszteli. Az alfa általában egy erős, független, mindig "higgadt" farkas. Ugye te se láttál még olyat, hogy egy falkavezér odamenjen egy másik, alacsonyabb rangú farkashoz és elkezdené "babusgatni", puncsolni neki?

Nem azt mondom, hogy nem lehet szeretgetni egy kölyökkutyát, de ha túlságosan is "ráakaszkodsz" (állandó babusgatás, nassoltatás, ágyban altatás), akkor inkább csak egy "kiszolgáló" omegának fog elkönyvelni, nem alfának.

A másik a séta. Amikor a falka vadászni indul, az mindig a falkavezér vezetésével történik, hisz nélküle szétesik az egész banda és nincs zsákmány. Mivel anyukád viszi sétálni és ő "vezeti" a "vadászatot", azaz a sétát, így persze hogy több tiszteletet mutat felé.

Például nálunk ugyan ez van, mert a párom csak szeretgeti a kutyát meg játszik vele, a kaját is szinte a szájába tűri. Én vagyok aki sétáltatja, de persze nem csak ezen múlik a dolog. Amikor én adok neki enni, akkor tudja, hogy nem vetheti rá magát a kajára vadállat módjára, hanem szépen ül és kivárja. Vagy amikor trükköt tanul, a páromnál simán lecsalja (pl nem ül le, csak úgy tesz, nem teszi le teljesen a földre a fenekét, vagy nem áll meg csak belassul), mert tudja hogy megkapja a kaját akkor is, de nálam megcsinál mindent, mert én nem adom addig oda neki. Vagy amikor a párom hívja, akkor se megy mindig oda mert 2 perc után feladja hogy "jó, akkor ne gyere" és ott is hagyja. Ha hozzám nem jön oda, akkor tudja, hogy odavonszolom ha kell, nem ússza meg. Talán kemény vagyok, mert így vagy úgy, de érvényesítem az akaratom, na de a kutya a hetedik mennyországban van, úgy örül amikor én érek haza :)

Első vagyok.

Szerintem a babusgatással nincs semmi gond, sőt, az én kutyám is mellettem alszik.

A lényeg, hogy a kutya érezze, hogy a gazdi fölötte áll a rangsorban, függ tőle. Én naponta 4x viszem ki sétálni a kutyámat (na jó, 3x, mert egyszer a szüleim mennek le vele, amíg én dolgozok)

Én viszem orvoshoz, tőlem kapja a reggelit és a vacsorát. Lerakom elé, és mondom neki, hogy üljön le. Várok pár másodpercet, ő is türelmesen vár, majd mondom neki, hogy ehetsz. De addig nincs evés, amíg a "főnök" nem ad engedélyt.

Ez nem zsarnokság, de az evés a kutyáknál egy nagyon központi kérdés, ezzel sokat el lehet érni, ennivalóval lehet őket remekül motiválni.

szerintem sincs baj a babusgatással. legyen kitömve a zsebed kutyakajával és 5 percenként kérj tőle valami trükköt és jutalmazd meg. lesni fogja a gondolataidat :) ezenkívül játssz vele még többet és éld bele nagyon magad a játékba(gügyögj mint egy őrült, futkározz és ugrálj)

ezenkívül mindig hívd magadhoz, tartsd magadnál, így megszokja h veled van.

Tudom h ezek mind szöges ellentétei azoknak amiket az előttem lévők írtak, de pl anyám is ezt csinálja és a kiskutyánk imádja őt, pedig már egy éve csak heti párszor látja. én pedig minden nap viszem sétálni, etetem, tanítom és játszom vele. alapvetően mindig mellettem van, de ha anya is ott van, akkor inkább vele :)

apa pedig pont egy percet sem foglalkozik a kutyával és a kutya nem is megy oda hozzá, csak ha nem vagyok itthon.