Hogyan szoktasam rá a kutyasom (nj 4honapos) ne féljen a durogástol?

Sehogy, leginkább ne használd mellette..

Az enyém még a mennydörgéstől is írtózik...

Váratlan hangingerek és a bot iránti közömbösség

A kiskutyát születése napjától érik különböző kellemetlen hangingerek, amelyek az idegrendszerére károsan hatnak. Minden váratlan és túl erős hanginger sokkoló hatású lehet, amely a gyengébb idegzetű kutyákban rendellenes viselkedést válthat ki, ami állandósulhat is. A kellemetlen és váratlan zajoktól a kiskutyánkat még a legjobb akarat mellett sem tudjuk megóvni, de a legkülönbözőbb módon szándékosan előidézett zajok iránt közömbösségre tudjuk szoktatni. Kellemetlen zajt kelthetünk pl. fémtárgyak összeverésével, ajtóbecsapással, motorkerékpár, fűnyíró váratlan elindításával. A szoktatás lényege a fokozatosság, nagyon lényeges, hogy a zaj hallása előtt valamivel elvonjuk a kölyök figyelmét, legjobb, ha játszunk vele, és így közömbösítjük a zajok iránt. Mivel a játékkal a kölyök figyelmét eltereljük, nem veszi figyelembe a hanghatást, így az idegrendszere edződik. A munkakutyáknál nagyon lényeges a lövés iránti közömbösség. Szükséges tehát, hogy a kutya a lövések hangját már kölyökkorban szokja meg. A fiatal kutyák hallóidegei még nem olyan érzékenyek, mint később. A tapasztalatok is azt bizonyítják, hogy kiskorban jobban elviselik és könnyebben hozzászoknak a lövésekhez. A lövésfélénk kutyák legtöbbje nem öröklés folytán félénk, hanem a rossz tapasztalatok útján kialakult félénkségből, ideggyengeségből. Ezt kell a szoktatással még kölyökkorban megelőzni, és a lövés iránt közömbössé tenni. A kiképzőknél rendelkezésre állnak lövést, dörrenést utánzó eszközök, pl. riasztópisztoly. A lövéshez való szoktatást olyan helyen kell megkezdenünk, ami a kölyök számára ismerős, ahol megszokottan, bátran, vidáman mozog. A hozzáértő segítőtársunk tőlünk kb. 40-50 méter távolságban, rövid időközönként adjon le néhány lövést, miközben mi a kölyökkel nyugodt lépésekkel, mintha mi sem történt volna, menjünk a lövő segítőtársunk felé. A megközelítés közben a kiskutyánk szabadon szaladgáljon, senki és semmi ne befolyásolja. A lövések alatt, ahogy közeledünk, figyeljük meg kis barátunkat, hogy a lövés iránt milyen az érdeklődése, milyen a magatartása. Ha a kölyök már az első próbálkozáskor nyugodtan viselkedik, a lövöldöző segédhez odaszalad, és azt ugatás nélkül végigszaglássza, akkor örülhetünk, mert a kutyánk magabiztos, természete, idegrendszere kitűnő. Vannak olyan kutyák, amelyek megközelítik a lövöldözőt, de bizonyos menekülőtávolságban megállnak, és bizonytalankodva ugatni kezdenek. Az ilyenek már nem tökéletes idegzetűek, de még lehetnek jók a lövéspróba későbbi, többszöri ismétlésével. Ilyen esetben a lövéseket nagyobb távolságból adjuk le, és mi kezdeményezzük a kölyök figyelmét elterelő játékot, ha már a kölyök a lövésekre különösebben nem reagál és félelmet sem mutat, fokozatosan közeledjünk a lövések irányába. Így lépésről lépésre mindig nyugodtabb lesz, és lassan már a lövőhöz is odamerészkedik, sőt azt majd meg is szagolja. Vannak kutyák, amelyeknek az idegállapota nem tökéletes, ezek a lövéspróbánál az ugatással félénkségüket mutatják ki. Sokan ezt pozitívan értékelik, gondolván, az ugatással a bátorságukat érzékeltetik, ez nagy tévedés, mert ezek az ebek az ugatással, acsarkodással a bizonytalanságukat, félelmüket leplezik, és természetesen nem mondhatók bátornak. A közömbösítés céljából leadott lövésekre a serdülőkoron túl, az érett korban is rendszeresen szükség van. A különböző őrző-védő gyakorlatok közben leadott lövés éppen az elvégzett gyakorlatot teszi biztossá, és a lövésközömbösséget erősíti.

[link]

Sokkterápia.

Én kivittem a petárdáktól pánikoló kutyámat (aki egyébként azért lett ilyen, mert 6 hónapos korában valami barom ledobott mellé egyet a 3. emeletről) augusztus 20-án a Margit-szigetre néhány másik, nem félős kutya társaságában.

Egy darabig reszketett, de aztán látta, hogy rajta kívül mindenki érdeklődéssel figyeli a színes durrogó izéket, rájött, hogy semmi oka az aggódásra.