Mikor érti meg, hogy már nem én vagyok a gazdi?

Jelentkeztem egy szolgálati kutya nevelőszülő programra, olyasmire, amilyen Magyarorszagon vakvezető kutyáknak van. 6 hetes korától neveltem egy malinois-holland juhász keverék kölyköt. Rengeteget sétáltunk, kirándultunk, a kötelező dolgokon felul is egy csomó dolgot megtanult, 4,5 hónaposan 3. lett egy trükkversenyen, ahol az összes többi kutya felnőtt volt, annyira ragaszkodó, hogy behíváshoz soha nem kellett falatot adni, az volt a jutalom, hogy a nyakamba ugorhat. Kennelben volt tartva, de olyan kapcsolatot sikerült kialakítani vele, hogy azt a legtöbb panelkutya is megirigyelné. Aztán hat hónaposan elkerült az új helyére, ahhoz az emberhez, aki végül dolgozni fog vele. Keresőkutya lesz. Szerencsére nem kennelsoron van tartva, hanem bent a lakásban. Az új családja nagyon aranyosak és bár nem túl tapasztaltak, de szeretnének mindent jól csinálni. Nagyon szeretik. Ennek ellenére a kutyus még mindig hiányol, a kiképző is mondja, hogy azóta nem a régi, mióta nem nálam van, pedig már egy hónapja is van, hogy elköltözött. Azóta kétszer meglátogattam, nagyon örült nekem, csak ugrált a nyakamba és sírt. És amikor itt volt az ideje, hogy hazamenjek, akkor beállt mellém, mutatva, hogy ő az én kutyám és nem akarja, hogy itthagyjam. Úgy kellett elrangatni és csak sírt meg ugatott. Szóval most egy jó darabig nem fogom látogatni, hogy elszakadjon tőlem. De mikor lesz az? Mikor érti meg, hogy ő már nem az én kutyám? Gondoltam arra is, hogy megveszem, de nem adták. :(