Szerintetek ez normális vagy valami komoly baj van?

Tavaly decemberben elvesztettem (nem meghalt hanem elajándékozta az apám) a kutyámat. Nem sokkal utána kiderítettem,hogy kinek. Sajnos egy szörnyű embernek egy szörnyű helyre. Azóta tartom vele a kapcsolatot és a legfontosabb adatokat tudom róla (telefonszám,lakcím). Azóta amióta elajándékozta állandóan róla álmodok és beszélek róla,de mindig ugyan azokat a történeteket (én nem vettem észre,hogy állandóan róla beszélek csak mindenki elmondja nekem,hogy ezt már mondtad,azt is mondtad) mesélem el mindenkinek. Pont ebből az okból nincsen sok barátom/barátnőm. Most arra gondoltam,hogy keresek valami diákmunkát (azért diákmunkát,mert még csak 12 éves vagyok) és amit gyűjtök abból kifizetem a kutyámat. Csak az a gond,hogy már egy hónapja,hogy elkezdtem keresgélni,de sajnos senki nem vesz fel,mert úl fiatal vagyok,de az egy dolog,hogy fiatal vagyok,de attól még ugyan úgy tudok dolgozni. (Jó...hát nem úgy mint egy felnőtt.)

Szóval...szerintetek ez beteges?