Mit tennétek ha rátok kényszerítenének egy kutyát akit nem akartok? Nagyon dühös vagyok.

Próbáld meg szeretni szegényt, meglátod, sokat nyersz vele!

Gondolj bele, hogy egy idős kutya elvesztette a gazdáját, aki mellett leélte az eddigi életét, biztos, hogy nagyon szomorú.

A kaki szedés az napi egyet jelent, lapát, seprű, kuka, kész!

Nekünk is volt kutyánk amikor terhes voltam, amikor a fiam született, amikor pici volt és semmi baja nem lett, - pedig mi a lakásban tartottuk - sőt a kutyába kapaszkodva tanult meg járni.

Egy egészséges, ápolt kutya kifejezetten jó, ha van a gyerek közelében, egész más lelkiségű emberré fog fejlődni.

Hát ez attól függ. Ha öreg, nyugis kutya, aki nem zavar sok vizet, akkor én megpróbálkoznék vele.

De ha aktívabb darab, vagy nagyon nem értitek a jelzéseit (pl. az ugatás nem feltétlenül agresszió, pláne kerítés mögül), akkor ez pedig menhely lesz. Igen, valószínűleg senki nem fogja onnan elvinni, de az még mindig jobb, mintha a kevés foglalkozásnak meg egymás meg nem értésének harapás lesz a vége.

Ha ilyen nagy benned az ellenállás, akkor beszéld meg a férjeddel, hogy ez most nem megy. Egy kutyát nem lehet úgy befogadni, ha az egyik családtag ennyire ellenzi.

Szerencsétlen állatnak így is hatalmas törés ez az életében, most egy odaadó gazdára van szüksége és sok gondoskodásra, és te erre nyilvánvalóan nem vagy alkalmas. (Ez nem kritika, csak megállapítás. Nem kell mindenkinek "kutyásnak" lennie, de ha nem vagy az, akkor vállald fel!)

Nem írtad, milyen korú a kutya (ami nagyon nem mindegy), valamint hogy hol hirdeted és hogyan.

Előbb a kedvesemmel beszélnék, hogy jelen helyzetben nálatok nem lenne jó helye a kutyának, mert az, hogy kaját, fedett helyet, orvosi ellátást biztosítotok neki, csak egy dolog, de a lelki virágoskertjével sem most, se a gyermekecske születése után még jó sokáig nem fogtok tudni foglalkozni. Rövid távon megoldás lehet, de hosszú távon személyiség- és viselkedésbeli torzulást okoz(hat) a kutyánál (jól sejted, ebbe beletartozik az ugatás is, de a kertásás, szökés, ugrálás meg sok minden más is).

Második lépésként kutyás ismerősöknél utánakérdeznék ennek a menhelynek, ugyanis nem mind arany, ami fénylik. Ha gáz a hely, keresetek másikat, ha normális, átlátható a hely, akkor beszéljétek meg, hogy vegyék fel a kutyit várólistára, majd bekerül, ha szabadul fel hely, addig meg kihúzza nálatok.

Ha törzskönyves, akkor első nekifutásra a tenyésztőjét érdemes megkeresni, ha nincs törzskönyve, de fajtajellegű, akkor a fajtamentő szervezetet.