Félelmi agresszió?

Könnyedén megeshet, hogy fél. Nem feltétlenül kell valami szörnyű dolognak történnie, hogy rossz élményt képezzen a kutyában. Számunkra valami teljesen apróság, számára szörnyű dolgot jelenthet.

Első sorban azt ajánlanám, hogy idegenek adjanak neki jutalomfalatot. Ha vendégek jönnek, elő a kedvencével, mindenkinek adni (férfiaknak, gyerekeknek többet is, tőlük hajlamosabbak félni), és türelmesen megvárni, míg a kutyus magától elveszi. Esetleg elsétálni mellette, leejteni egy falatot. A végén várni fogja, hogy valaki elsétáljon mellette, pozitív asszociációkat szül. Persze ezt sok emberrel meg kell csinálni, hogy generalizálódjon a kutyában az, hogy az emberektől nem kell félni.

Többi kutyussal szemben nincs gond amúgy? Csak az emberek ijesztik meg?

Sajnos az is benne lehet a pakliban, hogy valamilyen orvosi baja van. Olyankor nincs tréning, ami megjavíthatná.

Tenyészteni akartok és az alom legproblémásabb kutyáját választottátok?

Még akkor is, ha sok munkával kiküszöbölitek a kiskutya alap természetét, sosem lesz olyan, mint egy teljesen jó idegrendszerű kutya. Hogy szép, az egy dolog. Viszont azt a tulajdonságát simán örökítheti.

Egy alom kiskutya sosem ikertestvérek. Mindegyik más. Ennek a kiskutyának pechje volt és az ősöktől kapott gének nem a legjobb összetételben jutottak neki.

Mennyi idős?

Az agresszióról le kellene tiltani. Viszont mellette mutassátok meg neki, hogy mi a megfelelő viselkedés. Étellel, jutalommal rengeteget lehet elérni. Etetgeted, közben simogatják, megölelik, fölé hajolnak idegenek, stb. Úgy, hogy a kutya ebből mindig pozitívan jöjjön ki. Idegenek etetgetik, dolgoznak vele, elviszik sétálni, stb. Ezt persze mind fokozatosan építve.

Akár őv-re is járhattok, mintegy terápiás jelleggel, hadd nőjön az önbizalma, nyitottsága. Ez nagyon munkás feladat, de megéri. Kutyasuliban erről beszéltél a kiképzőkkel? Ők segítenek ebben?

Első vagyok.

Utolsó, ezt azért máris agressziónak nevezni kicsit túlzás. Leírta a kérdező: ha közelednek felé, morog, azaz azt mondja, légyszi ne gyere közelebb. Aztán odanyúlnak, mire harap, jogosan, tegyük hozzá. Ilyen viselkedés tiltásával nem mész sokra. Olyan, mintha azt mondanád, hogy kuss, nem fejezheted ki nem tetszésedet. Aztán sikeresen kinevelik belőle a morgást és minden jelzés nélkül fog harapni a végén, ha nem nagyon megy a kondicionálás (hiszen morogni nem szabad). Tiltás nélkül meg lehet azt csinálni, amit én is, és a második felében te is leírtál. Habár az öleléssel vigyáznék. A kutyák általánosságban nem szeretik az ölelést. A lényeg a sok pozitív élmény. Akkor is lehet falatot adni, ha morog (nem hülyeség. Számára az lenne a megerősítés, ha morgásra otthagynák, hiszen azt akarja elérni. Ellenben, ha morgás ellenére is csupa jó dologgal árasztja el mindenki, nem lesz oka miért morogni, megszűnik a félelme). Azért se jó dolog az ilyen viselkedést tiltani, büntetni (akár agresszió, akár nem), mert attól még a kutya érzelmi állapota nem változik meg, csak elnyomja a számunkra nem kívánatos viselkedést. Ráadásul, ha egy idő után nem büntetsz (miért is tennéd, hiszen nem csinál semmi rosszat a kutya), akkor visszatér a régi viselkedés. Főleg ha nem lett "átprogramozva".

Utolsó, a morgást ilyen esetben nem tekintem agressziónak én sem. De ha lesz majd kitámadás félelemből, azt le kell tudni kezelni, le kell gátolni. És ha nem foglalkoznak ezzel a problémával most, akkor lesz félelemből kitámadás, amiben ha megerősíti magát a kutya, elég komoly viselkedési problémák jönnek majd elő. De wesenes kutya, kamaszkorban még foglalkozás mellett is lehetnek bepróbálkozásai. Persze önmagában ennek a letiltása nem szünteti meg a problémát, épp ezért kell a kutyának megmutatni, hogy helyette mi a kívánt viselkedés.

Általában az ilyen kutyákat meg lehet csinálni, hogy élhető családi kutyák legyenek. De az idegrendszeri probléma sosem tűnik el 100%-osan. Inkább csak ügyesen el lehet fedni. Illetve ez öröklött, amit tovább is fog örökíteni. Az ilyen kutyával nem lenne szabad tenyészteni. Egy jó tanács: ha valóban tenyésztés a cél, akkor hiába a szánalom, legközelebb ne a legrosszabb kölyköt hagyjátok meg magatoknak, hanem a legjobbat!