Van itt olyan, aki kezdő vagy "kezdőbb" kutyatulajdonosként bevállalt egy keményebb munkakutyát?

Szibériai Husky

Volt már a családban kutya, de én akkor még gyerek voltam és nem sokat tanultam a kutyanevelésről. Aztén 20 éves koromban, mondhati hirtelen felindulásból szerettem volna újra kutyát. Persze a kutyát nem hirtelen felindulásból hoztuk el, csak az ötlet volt az. Utána kb 4-5 hónapot töltöttem azzal, hogy komolyabban utánanéztem a kutya nevelésnek és az adott fajtáról minél több mindent szerettem volna megtudni ezért beléptem fajta csoportokba (magyar, amerikai, angol) és ott is érdeklődtem, olvasgattam a tapasztalatokat. Végül úgy döntöttem, hogy elég elszánt vagyok és lefoglaltam egy szuka kölyköt. Utána persze tovább folytattam a kutyák nevelésével kapcsolatos kutatásaim, aztán elhoztuk. A nevelés során igazából semmivel nem volt probléma a behíváson kívül, de ettől függetlenül jártunk 4 hónapot kutyaiskoába. Azt leszámítva, hogy elég domináns és a falattal való munka lehetetlen volt mert mind kiköpte bármit is próbáltunk, viszonylag jól teljesítettünk sőt a három vizsgából kettőn még a csoport legjobb eredményét is megszereztük, úgy hogy volt két nj is velünk a csoportban. (azóta különben behívható)

A nevelési 'nehézségek' annyira meghozták a kedvem, hogy hoztunk egy kant külföldről.(szuka már elötte ivartalanítva lett) Így már két munkakutyám volt. Vele ugyan úgy lenyomtunk pár hónap kutyasulit és ő is behívható.

Ettől függetlenül nem mondanám, hogy bárkinek ajánlanám hiszen teljes életstílus váltással járt. Amióta megvannak és már sétáltathatóak, összesen egy nap maradt ki a séta/futás/kerékpár. (évekről beszélünk) Ha véletlen nem vagyok itthon akkor a család viszi de különben én megyek velük egyedül, ha esik, ha bármi van. Ráadásul anyagilag és időben is elég terhelő.

Ma például 8km-t tekertünk le és utána sétálltunk 1.5 órát, úgy hogy 39.2es lázam volt.

Ha újra a választás elött állnék akkor valószínűleg egy Malinoist választanék vagy maradnék a Huskynál.

Mindenkinek azt javasolnám aki ilyenen gondolkozik, hogy nézzen mélyen magába és gondolkozzon el, hogy képes lenne-e 10+ évig úgy élni, hogy a kutya igényeit is megtudja adni.

Belga juhászt "választottam" és lányt. Nem jártam utána semennyit, megláttam egy putriban és kimentettem onnan, kb 4 hetes lehetett.

Igaz nem kezdő kutyás vagyok, de okozott nekem néha nem kis fejtörést. Makacs, kemény, akaratos kutya és nem szabad engedni neki soha, mert akkor bepróbálkozik.

Egy 3 órás séta vagy úszás vagy egy egész napos kirándulás után is képes lenne még sétálni. Agyilag is nagyon le kell fárasztani (imád pl.keresni), próbálok neki folyamatosan új dolgokat, trükköket tanítani. Szóval nem egyszerű, de én egy pillanatig nem bántam meg. :)

Van: dobermanokkal kezdtem a kutyatartó pályafutásomat, mert szerelmes voltam a fajtába, ez volt az álmom. Először persze csak egy kutyám volt, egy kan.

Kutyasulival vállalható, annak, aki valóban elkötelezett és munkakutyázni szeretne.

Amúgy nő vagyok.