Tudnátok segíteni? Komondorral kapcsolatban szeretnék tanácsakat ill. tapasztalatokat kérni.

Nekünk gyerekkoromban volt komondorunk, szóval nem tudok az egész fajtáról nyilatkozni, csak arról az 1-ről.

Tanítható. Arra, aminek értelmét látja. Ilyen ülj, feküdj, stb... hát nem egy cirkuszi bohóc, ha egymás után ezt megcsinálod 2-szer, téged fog hülyének nézni, hogy nem tudod eldönteni, mit akarsz.

De pl azt hamar megtanulta, hogy a "c" hangra rohanni kell a kerítéshez "gyilkolni" :D (Gondolom sejted, minek a rövidítése a c. :D

A mozgásigénye amúgy nem olyan nagy, én rendszeresen vittem sétálni, azt nagyon élvezte, hát a magam tempójában, ami nem volt nagy, viszont sokfelé mászkáltunk, mindig máshova vittem.

Hát, nem az a nyomulós... ő legalábbis nem volt az.

Ő se kuncsorgott annyira a "majomszeretetért" (ez az agyon ajnározás) meg ha valaki vele szembe vitte túlzásba, arra is rá tudott unni, inkább elvonult.

Igazából jó példát mutatott arról, hogy szeretetet nem csak simogatással lehet adni, azzal inkább magát jutalmazza az ember.

Egy kutya felé ugyanolyan szeretete tudsz sugározni, ha jó légkört teremtesz, és boldogan döglik a családtagok között, ahol épp random jól esik neki.

Ezt csak a távolság tartás miatt mondom, hogy ő azért nem volt épp egy si-cu jellemű társasági kutya.

Idegenekkel szemben nem volt ennyire távolságtartó, azokat szerette egészek közelről érezni, ízlelgetni, szóval elég jó kerítés kellett hozzá.

Amúgy elég játékos volt, és sokak számára meglepően könnyed mozgású.

Nekem nem tűnt fel, mert ugye együtt nőttünk fel, de nem egy ilyen nagy lomha valami. Pattog, ugrál, a miénk labdázni nagyon szeretett.

Elég mozgás, és ingergazdag séták mellett szerintem teljesen rendben van egy átlag udvar is.

Minden esetre összehasonlíthatatlanul jobb megfelelő tartás mellett egy kis udvar, ahol a család lakik, (nyilván a család a házban lakik, értsd jól)

Mint egy óriási telek, ahol nincs senki.

Sajnos sokan úgy vannak vele, mivel ezt a fajtát nomádon is tartották, hogy elvan "egyedül".

Ezért kib-szák a telekre, hetente 2-szer ránéznek, és csodálkoznak, hogy a kutya megőrül.

Mert a sok dilettáns barom azt már nem veszi figyelembe, hogy a nomádon tartott komondor se egyedül van, hanem a családjával, falkájával!

Csak az ő esetükben ez nem emberekből áll, hanem a nyájból!

Ezért nevelik együtt a nyájjal, hogy azt tekintse a falkájának, hogy akár tanítás nélkül is, alapból, "zsigerből" ösztönösen védje azt.

Úgyhogy nagyon is erős szociális beállítottságú, pont ezért olyan jó őrző védő!

És milliószor fontosabb a szocializációja, meg hogy a falkájával (nyáj hiányában értelem szerűen ez az emberi családjából áll)

éljen együtt mint az, hogy ezt hány négyzetméteren teszi.

Egy nagy telek is csak egy nagy kalitka. 2 hét alatt minden fűszálat megismer. Nem pótolja a sétáltatást, a fizikai, szellemi kihívásokat!