Mi a véleményetek a klasszikus kiképzésről?

Keress másik kiképzőt!

Már az ordítozás az első, ami nem megfelelő kiképzésnél.

Ott biztos elnyomja a tömeg, és a zaj. Ezért. Vagy mindenki hülye, és így "látta".

Én nem tartom helyesnek az ordítozást. Se embernél, se állatnál.

Szerintem ez elég idejétmúlt kiképzési módszer, amit ő használ.

Bemutatókon, tömegben, zajban persze, hogy ordítják a vezényszót, mert a kutya másképp nem hallaná meg, plusz ugye hallani kell egy bemutatón a közönségnek is, hogy mi volt egy-egy parancs. Vizsgán, versenyeken szintúgy. A bírónak hallania kell a parancsot, hogy a kutya megfelelő időben hajtja-e végre.

Viszont otthoni körülmények között szükségtelen az ordibálás. Nyilván kell a határozott, hallható parancs, de ha már a kutya is megretten, az sok.

Egyébként tapasztalatból mondom, hogy sokkal többet, jobbat és gyorsabban lehet elérni egy olyan kutyával, aki jutalmazással tanul és a munkát nem szenvedésnek, hanem szórakozásnak éli meg.

Képzeld el mennyire lehet lelkes az a kutya akibe bele verik a tudást. Semennyire. A munkakedv kiölése pedig óriási hiba.

Egyszer elmentünk egy engedelmességi versenyre (BH, IPO és Hobby szintek voltak) . IPO-nál bejött egy ember a németjuhászával. A kutya farka maga alatt, a gazda közelében lapult, ha a gazda megszólalt még a fülét is behúzta. A mi kutyakiképzőnk csak ennyit kérdezett: "Mit veszel észre ezen a kutyán?" és azonnak rávágtam "Bele van verve a feladat" . Csak ezt nem csak mi vettük észre. A bíró is azonnal. Értékelésnél annyit mondott, hogy látszik ezen a kutyán, hogy túl keményen nevelik. És "felszabadul, ha elmozdulhat a gazdája mellől" . Szerintem nem ez lenne a cél, hogy feszélyezve legyen a gazda mellett, ha a gazdi közeléből elkerül akkor meg feloldódik.

Ja igen, és egy "ezért kizárás járna egy rangodabb versenyen" mondattal elküldte a bánatba.

Az engedelmességet nem csak így lehet elérni és nem is érdemes ilyen úton próbálkozni.

Amint látnám, hogy az oktató ilyen módszereket alkalmaz, újat keresnék. Az én kutyám, azt akarom, hogy boldog legyen, nem azt, hogy féljen.

Szerintem ez nem rossz módszer, viszont kutya is kell hozzá.

Egy munkavonalú kutyának stabilnak kell lennie. Nem ijedhet meg a lövéstől, a hirtelen hangos zajoktól, hirtelen mozgástól.

Ha egy kutya, akinek majd később a pl a hadseregben kell szolgálnia betojik attól, ha valaki hangosan szól hozzá, az már régen rossz.

Tehát itt a legfőbb kérdés, hogy mi a cél a kutyával ill milyen maga a kutya.

Ha egy labilisabb idegrendszerű kutyáról van szó, akkor a legrosszabb, amit az emer fia-lánya tehet vele, hogy bestresszeli, megfélemlíti. Ezzel kb egy időzített bombát "gyárt", ami ki tudja mikor robban.

Munkavonalas dobermannjaink vannak, a tenyésztőnk kiképző is (nem Mo.). Dobikat, belga- és német juhikat képez ki az amcsi hadseg ill a szerb rendőrség számára. Keményen fogja őket, viszont az összes kutya, ami kikerül a keze alól, stabil. Ha félnének, egy éles helyzetben teljesen kiszámíthatatlanul viselkednének, ami akár emberéletekbe is kerülhet. Tart oktatások hobbikutyásoknak is, ilyenkor viszont sokkal lazább, a hangvétele sem olyan kemény.

Ha a kutya láthatóan fél attól, ha valaki kiabál rá, akkor annak a kutyának nem ez a megfelelő módszer a kiképzésre.

Ha úgy érzed, hogy a kutyádnak ez nem jó, nem élvezi a kiképzést, akkor keress más oktatót, próbáljatok ki más módszereket.

Így összefoglalva azt mondanám, hogy nincs olyan kiképzési módszer, ami minden kutyának, minden gazdinak és minden elérni kívánt célnak megfelel.

Mindenkinek azt kell eldöntenie, mit szeretne, s megtalálni azt ami a kutyájához és önmagához is passzol. Mindketten jól kell érezzétek magatokat egy-egy tréning során.

Az előbbi hsz.-ban az elgépelésekért bocsi

#előző

ma 21:57

Ne keverd össze az ordítva kiadott vezényszavakat pl az ordítva közeledő emberrel. Egy élesben dolgozó kutyát sem tanítanak ordibálva. A kutyának a hallása is jó. A hangsúly számít, nem a hangerő.