Aki komolyabban versenyez, annak az élményen kívül van valami haszna is belőle, vagy csak "szórja a pénzt"?

2es vagyok. Első sorban a kapcsolatok miatt. Mert hol máshol ismerkednének legjobban a lovasok? A legtöbb ismerkedés a versenyeken történik. Egy eredményhirdetésen, két lóraülés között, egy több napos versenyről nem is beszélve.

Másodsorban a rutin, mivel versenyen sok ló máshogy viselkedik, főleg ha nem tapasztalt, így plusz tudás is kerül a lovashoz. Az első dolog miatt pedig másoktól is rengeteget tanulhat.

Harmadikként pedig az eredményeket mondanám, ha vannak. Nem mindegy hogy falusi libakergetőkön, vagy európabajnokságokon indul az ember. Ugyanakkor az itthoni versenyek zöme nehezen tükrözi a lovas tudását, lovaglásának szintjét, ezért az eredményeknek nem szabad bedőlni, ha egy szakember így hirdeti magát, egy jó lovas megnézi az adott versenyt is, hogy hogy lovagolt, hogyan nyerte meg az adott számot, mivel például 140 -150 alatt díjugratásban gyakran előfordul, hogy távolságot is aligha néz a lovas, csak végigkergeti a lovat a pályát, amely ha szerencséje van, nem üt. És persze indulhat egy lovas több lóval is, az egyik pedig esélyes, hogy véletlenül egy rúdhoz sem ér, max kocogtatja, így katasztrofális lovaglással megnyeri az 110,120,130at. Persze ahogy megy fel a versenyek szintje ( magasságilag meg a technikai nehézség is) egyre kevesebb embernek jön be ez a stratégia, tehát akinek 140-160as eredményei vannak, abban már azért többé-kevésbé lehet bízni.